"Rettegek, hogy visszakerülök a lélegeztetőgépre" – kétszer tért vissza a halál kapujából Szilvi
A koronavírus járvány egyik legnagyobb magyarországi túlélőjének is nevezhetjük Szilvit, aki gyermeket várt, mikor lélegeztetőgépre került a vírus okozta súlyos szövődmények miatt.
Vélhetően életösztönének, élni akarásának és orvosainak köszönheti életét Szilvi, aki koronavírus-fertőzött kismamaként közel három évvel ezelőtt 34 évesen került lélegeztetőgépre. Ahhoz, hogy a kislánya, Napsugár biztonságban lehessen, sürgősségi császármetszést kellett végezni az anyukán a terhesség harmincnegyedik hetében, illetve kétszer is a klinikai halál állapotába került, de nem adta fel a harcot. A történtek óta Szilvi úgy gondolja, ő már nem az az ember, aki azelőtt volt.
Bár lassan három éve annak, ami történt, még mindig képtelen vagyok mankó nélkül járni, ráadásul állandó fejfájással, magas vérnyomással és borzasztó hangulatingadozással küzdök
– kezdte a Borsnak Szilvia, aki azóta is félévente kontrollra jár, ahol Napsugárt és őt is vizsgálják, de a gyermek jól van, ám az édesanyja elárulta, még ma is retteg, hogy újra szembe kell néznie a rémálom szerű eseményekkel.
– Sokszor veszem észre magamon, hogy azon gondolkodom, hogy félek. Félek, hogy ez már sosem fog elmúlni! Rettegek tőle, hogy visszakerülök a lélegeztető gépre és ugyanez újra lejátszódik – vallja be Szilvi, aki a mindennapokban sok nehézséggel néz szembe.
Korábban vezető beosztásban dolgoztam, vágott az eszem. Most azt is elfelejtem, hol parkol az autó, vagy hogy hol van a férjem.
Sok olyan jellegű fájdalmam van, ami előtte sosem volt, ráadásul nagyon könnyen elfáradok. A lábaim folyamatosan be vannak gyulladva, ezért még mindig szükségem van egy mankóra a járáshoz – sorolja a nehézségeit Szilvi, akit le is százalékoltak, így nem tudja, mikor tud visszatérni a munka világába, pedig nagyon remélte, hogy teljesen felépül. Arról is beszélt az édesanya, hogy gyógyulását Napsugárnak köszöneti.
– Tartom a kapcsolatot másokkal, akik megjárták a lélegeztető gépet, de ők még nem tartanak itt.
Az, hogy Napsugár itt van velem, folyamatosan doppingol, ezért nem hagyom el magam. Ha nem lenne, biztos, hogy a fotelben ülnék és sokkal lassabban fejlődnék
– meséli Szilvi, aki, ha kislánya engedi, porcelánbabaként vigyáz rá.
– Napsugár nagyon önálló, úgy is hívjuk, hogy a kis főnökasszony. Mindent ő akar csinálni, mindene a házimunka, rengeteget beszél és egy percre sem ül meg a fenekén – meséli nevetve Szilvi, aki a napi teendőkben is elfárad és este alig várja, hogy lefeküdhessen. Szilvi most egy futógép beszerzését fontolgatja, hiszen még nagyon sokat kell fejlődnie, hogy teljesen rendbe jöjjön a mozgása. Bár Szilvi nagyon bízik benne, hogy egyszer újra önmaga lesz és újra dolgozhat, addig József erőn felül is igyekszik mindent előteremteni családja számára.
