Mit ünneplünk október 23-án?

1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés, ami végül véres összecsapásokkal és kivégzésekkel végződött. Ezen a napon egyrészt a magyar hősökre emlékezünk, másrészt a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltására.

Mit ünneplünk október 23-án?

1956. október 23-án az egyetemi diákság felvonulása után a Parlament előtt már több százezer fő hallgatta Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. A fegyvertelen tömegre a Rádió épületénél leadott véres sortűz hatására estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét, és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét. Az ezt követő napokban Nagy Imre kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek. November negyedikén azonban az orosz tankok hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen, november tizedikére pedig legyőzték a budapesti civileket és kezdetét vette a megtorlás. Százezrek menekültek el az országból, ezreket börtönöztek be, és több száz forradalmárt kivégeztek. A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. A véres események emlékét csupán a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan. A forradalom kezdetének napja csak 1991 óta nemzeti ünnep, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

Mi történt október 23. előtt és után?

• 1956. június 28.: a lengyelországi Poznańban munkásfelkelés tört ki. Mintegy százezer munkás vonult az utcára az élet- és munkakörülmények javítását, valamint szabad választásokat követelve. Miután a tömeg megkísérelte elfoglalni az államvédelmi hivatal épületét, a hatalom a tömegbe lőtt, ezért zavargások robbantak ki. Ezzel a nappal vette kezdetét az 1956-os lengyelországi tüntetéssorozat.
• 1956. október 16.: a magyarországi reformellenzék a lengyelországi tüntetőkkel rokonszenvezett, és a diákok szerveződése is felgyorsult az egész országban. Szegeden megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ), az első kommunistáktól független ifjúsági szervezet. Október 17-től Budapest, Sopron, Pécs és Miskolc aktivizálódó egyetemi hallgatói is csatlakoztak a MEFESZ-hez.
• 1956. október 22.: a különböző magyar egyetemek küldötteiket a Budapesti Műszaki Egyetemre irányították, ahol két kar hallgatói nagygyűlést hirdettek. Az éjszakába nyúló tanácskozáson elfogadott tizenhat pontos határozatuk többek között a szovjet csapatok kivonását követelte Magyarországról. A műegyetemi hallgatók az október 22-ről 23-ra virradó hajnalon elhatározták, hogy délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek, amelynek célja egyrészt a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, másrészt követeléseik nyomatékosítása.
• 1956. október 24.: reggel fél 5-kor az akkori Minisztertanács közleményében gyülekezési, csoportosulás- és felvonulási tilalmat rendelt el. Nagy Imre kinevezett miniszterelnök statáriumot léptetett életbe. reggel 9-kor a rádió közölte, hogy a szovjet csapatok a magyar végrehajtó hatalom kérésére részt vesznek az ún. „ellenforradalom” leverésében.
• 1956. október 25.: reggel 6 óra 23 perckor a rádió közölte, hogy a „puccskísérletet” az éjszaka folyamán sikerült felszámolniuk, valamint „az ellenforradalmi erők szét vannak verve”.

Milyen programok lesznek a 67. évforduló alkalmából?

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja ünnepségsorozat október 22-én, vasárnap délután kettőkor kezdődött egy koszorúzással az 1956-os Műegyetemi emlékműnél. 15 órakor Műegyetemi Ünnepség kezdődött, ahol beszédet mondott Dömötör Csaba miniszterhelyettes, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. 

Négy órakor hagyományos fáklyás emlékmenet indult, melynek útvonala a következő: Műegyetem – Szent Gellért tér – Szent Gellért rakpart – Várkert rakpart – Casino – Ybl Miklós tér – Clark Ádám tér – Fő utca – Jégverem utca – Bem rakpart – Bem tér. 17 órakor a Bem téren volt ünnepség, ahol dr. Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkára mondott beszédet, a napot pedig a 17.35-23.00-ig tartó fényfestés zárta a Külügyminisztérium épületén.

Október 23-án, hétfőn reggel 9 órakor ünnepélyes zászlófelvonás lesz a Kossuth Lajos téren, 10.00-18.00-ig pedig a Szent Koronát lehet meglátogatni az Országházban. Az érdeklődők emellett megtekinthetik a Díszlépcsőházat és a Kupolacsarnokot is.

Megtekinthető lesz még a „A magyar törvényhozás ezer éve” c. kiállítás az Országház Látogatóközpontjából nyílóan, az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás a Kossuth Lajos téren, valamint a Kőtár a Kossuth Lajos téren-olvasható a 23-ai programok hivatalos tájékoztatójában.

Kapcsolódó programok

• Csepel teherautók lesznek megtekinthető a Kossuth téren.
• 23-án a 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezések lesznek.
• Október 22-23. 16 és 23 óra között fényfestés lesz a Budapesti Műszaki Egyetem K épületén (Duna felőli oldal) és a Terror Háza Múzeum épületén is, amit ugyancsak ingyenesen lehet látogatni ezen a napon.
• Október 23-án között utoljára lehet ellátogatni a lezárt Pesti alsó rakpartra, ahová ebből az alkalomból számos programot szerveztek.
• Október 23-án a szentendrei Skanzenbe is érdemes lesz kilátogatni, mivel az ’56-os forradalom időszakának falusi mindennapjait idézik majd meg. A látogatók beöltözhetnek az ötvenes évek ruháiba, kipróbálhatják a Skanzen katonai roburját, a történelmi pontokon pedig a forradalom vidéki eseményeivel ismerkedhetnek.