Az erőszak és a gátlástalanság is megérkezett a szerb–magyar határtérségbe a tálib embercsempészekkel
A tálib titkosszolgálat már az irányítása alá vonta a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészcsoportokat.
A héten feloldották a titkos minősítés alól és nyilvánosságra hozták azt a nemzetbiztonsági jelentést, amely lényegében az illegális migráció és a terrorizmus összefüggéseit taglalja. A dokumentum egyik talán legfontosabb része, hogy a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészetre szakosodott csoportok vezetése közvetlenül a tálib kormányzat irányítása alá került - írja a Magyar Nemzet.
A mindinkább radikalizálódó csoportok között ugyanakkor megkezdődtek a piac újraosztásáért folyó harcok. Ráadásul az egyes bandákban felbukkanó személyek rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint annak egyik frakciójaként működő, terrorszervezetként nyilvántartott Haqqani-hálózat tagjaival.
A jelentés szerint kockázatot jelent egy olyan bűnözői kör megjelenése, amelynek tagjai gátlástalanok és nyíltan vállalják az erőszakot. A szóban forgó csoportok olyan magatartásformát hoztak otthonról magukkal, amely szerint az ellenséges katona megtámadása és legyőzése dicsőséget jelent.
Az egyik csoport TikTokon már nem ügyfeleket toboroz, videói a stílusjegyek alapján az Iszlám Állam és az al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra hasonlítanak. A videókban főként saját harci erényeiket mutatják be.
A közelmúltban először fordult elő, hogy ezek a csoportok a szerb rendőrök ellen fordították fegyvereiket. Az úgynevezett erőszakkészség napjainkra a határon is átível, hiszen a csempészek, az utaztatók már magyar határvadászokra is céloztak, ám személyi sérülés nem történt.
Emellett szinte mindennaposnak mondható a rendszeres verbális fenyegetőzés és az, hogy fegyvert fognak a határvadászokra.
A nemzetbiztonsági jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy a tálibok nemcsak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész-tevékenységet – kiemelten a szerb–magyar határtérségben. Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik – azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja.
Ahhoz, hogy jobban megértsük a történteket, érdemes felidézni, hogy miután a tálibok 2021 augusztusában elfoglalták Kabul városát és átvették a hatalmat Afganisztán felett, az országot a világ egyik vezető hatalmává változtatták a különböző bűncselekmények terén, ideértve a pénzmosást, a kábítószer-kereskedelmet és a zsarolást.
Pénzügyi műveleteiket nagyban megkönnyíti a havala rendszere, amely a hivatalos bankszektoron kívül működik. Ez magában foglal egy olyan hálózatot, amely lehetővé teszi a pénz utalását egyének és vállalkozások között a határokon át.
Röviden, aki küldeni akar valahová egy bizonyos összeget, az megkeresi valamelyik havaldárt és átadja neki a megjelölt összeget. A közvetítő ezek után felhívja a kollégáját a másik városban vagy éppen másik országban, és közli vele, hogy kinek és mennyit kell kifizetnie. Természetesen levonják a jutalékot. A címzettnek ezek után nincs más dolga, mint hogy felvegye a neki járó summát.
A rendszer bizalmon alapuló jellege tehát megnehezíti a pénzeszközök forrásának és rendeltetési helyének azonosítását, így hatékony módja a terrorista szervezetek pénzmozgatásának a világban.
