"Látom, ahogy a halott kisfiam a fotelben ül" – visszajár édesanyjához a hétévesen elhunyt Dominik szelleme
Visszajár a családjához a hétévesen elhunyt Dominik szelleme – erről számol be a kisfiú gyászoló édesanyja. Edina meggyőződése, hogy a gyermek nem szeretné a családját itt hagyni.
A hétéves Dominik egy évekig húzódó, súlyos betegségben hunyt el október 29-én.
Leukémiában szenvedett, és a kórházi kezelés során többször is agyvérzést kapott, aminek következtében el kellett távolítani a koponyacsontja egy részét. A kisfiú a legnagyobb fájdalmak közepette is erős maradt.
Szeptemberben kezdte volna az iskolát, de mire az intézményben becsengettek, ő még az életéért küzdött.
A kisfiút már eltemették, de az édesanyja meggyőződése, hogy pusztán Dominik teste pihen a föld mélyén.
Rendszeresen beszélgetek a halott fiammal. Szólok hozzá, próbálom neki megmagyarázni, hogy miért így alakult az életünk.
Mindig elmondom a vágyamat, hogy inkább én haltam volna meg helyette, hiszen én már megettem a kenyerem javát, viszont ő csupán hét évet kapott a Földön. Azt se tudta, hogy az életet eszik-e vagy isszák – mondta a Borsnak Edina.
– Tudom, hogy a fiam lélekben velem van. Ugyan nem hallom a hangját, de rendszeresen látjuk, ahogy ül a kedvenc foteljében. A minap a nővérem vette észre a nagy árnyát, és mivel Doma sem volt éppen kis darab fiú, egyértelműen felismerte az unokaöccsét – mesélte a gyászoló édesanya.
Egyik nap a gyerekek kimentek a mosdóba, Dominik pedig beállt a szobaajtóba, és szomorú szemmel nézett rám. Nem szeretne minket itt hagyni
– csuklott el Edina hangja. Az asszony kifejtette: nagybeteg gyermeke egy igazi harcos volt.
– Élni akart, és bátran viselte a fájdalmait. Mikor látta, mennyire szomorúak vagyunk, ő vigasztalt bennünket. Önzetlenül szerette a testvéreit. Amikor egy jótékonysági szervezet képviselője megkérdezte, örülne-e egy telefonnak, azt mondta, inkább egy tévét szeretne, mert azt az egész családdal közösen nézheti – emlékezett vissza az édesanya.
– Dominik sosem követelőzött, valamennyi játékát egyformán szerette. Mindegy volt neki, mivel töltik az időt, csak azt tartotta fontosnak, hogy a testvéreivel lehessen – zárta szavait az édesanya.
