Már a nyáron elérte a szükséges telítettséget a magyar gáztároló rendszer
Teljes a hazai energiabiztonság.
Már a nyáron elérte a novemberre megcélzott szintet a hazai gáztárolók töltöttsége – tájékoztatta az Energiaügyi Minisztérium szerdán az MTI-t.
A tárca közleményében emlékeztetett: az uniós rendelkezés november elsejei határidővel rögzített egységesen 90 százalékos kötelező feltöltési arányt a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamoknak.
A kormány intézkedései és az április óta folyamatos betárolás eredményeként ez az elvárás Magyarországon augusztus végére teljesült.
Az októberi enyhe időjárás következtében a fűtési szezon hivatalos kezdete után is nőtt a készletmennyiség, a töltöttségi arány jelenleg 98 százalékos
– írták.
Hangsúlyozták: a megfelelő téli felkészülésnek köszönhetően a tavalyihoz fogható ellátásbiztonsági kockázatok idén nem fenyegetik a hazai fogyasztókat. A magyar családok a következő hónapokban is rezsivédett árakon tarthatják melegen otthonaikat.
Az Európai Parlament és Tanács tavaly nyáron elfogadott rendelete az ukrajnai háború okozta energiaválság miatt írta elő, hogy a földfelszín alatti gáztárolókat a kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a 2022-2023-as téli időszak kezdetére. Az idei évtől a kötelező feltöltési arány egységesen 90 százalékra emelkedett – tették hozzá.
Magyarország már augusztusban elérte a november elsejei határidővel teljesítendő mutatót. Az elmúlt hetekben tapasztalt nyárias melegben a fűtési szezon hivatalos kezdete után is folytatódott a betárolás. A hazai tárolókban jelenleg több mint 6,4 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre, ami hozzávetőleg 98 százalékos töltöttségnek feleltethető meg – részletezték.
A Magyarország esetében 65 százalékos fogyasztásarányos adat a szűk európai élmezőnybe tartozik, több mint kétszeresen múlja felül az uniós átlagot
– írták, megjegyezve hogy június vége óta több földgáz érhető el a magyarországi létesítményekben, mint amennyit a háztartások a nemzetközi energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben felhasználtak.
Hozzátették: a most elérhető készlet több mint 160 százalékát teszi ki a tavalyelőtti lakossági fogyasztásnak. A hosszú távú szerződés szerinti szállítások folyamatosak, a mindenkori igények részlegesen belföldi kitermelésből is fedezhetők.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy a magyar kormány Brüsszel és a baloldal folyamatos támadásai ellenére a háborús időkben is változatlan formában és feltételekkel tartja fenn a rezsivédelmet, és „az egyedülálló intézkedéssel Európa legalacsonyabb áram- és gázárát biztosítja a magyar családok számára”.
Kitértek arra is:
a kormány a hamarosan induló nemzeti konzultáción is kikéri a választók véleményét arról, hogy Brüsszel el akarja törölni a rezsicsökkentést.
A hazai fogyasztók zavartalan kiszolgálását a védett állami gáztartalék és a további betárolt készletek garantálják – hangsúlyozták.
A tavalyinál kedvezőbb helyzetben nincs szükség a közintézmények számára múlt télen előírt hőmérsékleti korlátozás további fenntartására. A kapcsolódó előírást így a kormány az energia-veszélyhelyzeti operatív törzs kezdeményezésére a közelmúltban hatályon kívül helyezte – olvasható a közleményben, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a tudatos felhasználás ugyanakkor a jövőben is érdemben erősítheti az energiaellátás biztonságát.
A kormány a magyar családok érdekében, Brüsszel és a baloldal állandó támadásai ellenére a háborús időkben is megőrzi az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentést. Az Eurostat 2023 első félévére vonatkozó friss adatközlése szerint a gáz Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal naprakészebb nemzetközi ár összehasonlítása alapján a tagállami háztartások közül idén szeptemberben is a magyarok számára került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) korábban az MTI-vel.
A közlemény szerint a háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon. Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés dacára az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatsora szerint az átlagos energiaárakat vizsgálva változatlanul a magyar családok helyzete a legkedvezőbb Európában.
A gáz 2023 első felében Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára, áramárban hazánk Bulgária mögött minimális különbséggel második. A ranglista túlsó végén elhelyezkedő holland háztartások a gázért hétszer, az áramért négyszer többet fizettek
– írták.
Az uniós átlagár a hazaihoz képest villamos energiában két és félszer, földgázban három és félszer volt magasabb. Az idei első hat hónapra a legdrasztikusabb, 953 százalékos árnövekedést Hollandiában mutatták ki, ahol lényegében tízszeresére drágult a villamos energia. Gázáremelkedésben Lettország, Románia és Ausztria az éllovasok, mindhárom tagállamban több mint kétszeresére nőtt a tarifa – áll a közleményben.
A kormány a rezsivédelem fenntartásával mérsékli a magyar családok terheit. Az idei első három negyedévben 1105 milliárd forint rezsitámogatást nyújtott, az utolsó három hónapban pedig további mintegy 255 milliárd forinttal fedezi a földgáz és távhőszolgáltatások kapcsolódó kiadásait.
A Rezsivédelmi Alap a 2024-es költségvetésben 1340 milliárd forintos keretösszeggel garantálja a hazai fogyasztók csökkentett árait jövőre is. A 2010 előtti baloldali kormányok ezzel szemben kétszeresére emelték az áram, és háromszorosára a gáz árát, a baloldal pártjai kezdettől támadják a rezsicsökkentést – közölte az EM.
