Megható: Csokit gyűjtött sorstársainak az agydaganattal műtött Zsombi
Sorstársainak gyűjtött és oszt szét csokoládét egy agydaganattal műtött, 10 éves kisfiú. Zsombor életét a debreceni kórházban megmentették, és most úgy döntött, egy napra kihagyja az iskolát, hogy kedvességével lelket önthessen azokba a gyerekekbe, akik még a kemoterápia és a sugárkezelés előtt állnak.
Zsombor szeret iskolába járni, november 29-én szerdán azonban kihagyta a sulit. Erre pedig alapos oka volt: fontosabb feladata akadt. A suliban ugyanis már korábban gyűjtést indított, hogy a debreceni kórházban fekvő gyerekeknek csokit vihessen. A társai több mint 300 tábla csokoládéval járultak hozzá a kisfiú kedves akciójához.
Zsombi szeretett volna mosolyt csalni a sorstársai arcára, és ez sikerült is neki, különösen, hogy az ajándék szétosztásában természetesen maga is részt vett. Azért volt fontos számára ez az akció, mert őt is itt, a debreceni kórházban gyógyították meg és pontosan tudja, milyen nehéz a bent fekvő, kezelésre váró vagy éppen a kezelések mellékhatásaitól szenvedő gyerekeknek.
A betegsége 2022 februárjában kezdődött. Gyakran fejfájásra panaszkodott. A háziorvos arcüreggyulladásra gyanakodott, de a tünet állandóvá vált, és Zsombi egyre gyakrabban hányt. Az édesanyja elvitte a nyíregyházi kórház gyermekosztályára.
A neurológiai vizsgálat után még azt mondták, nincs nagy baj, de felvetettem, lehetséges-e, hogy Zsombi szemével van baj. A doktornő ijesztően hosszú ideig vizsgálta a fiamat, majd közölte, elviszi egy professzorhoz. Az ultrahangos vizsgálat után a doktorok összenéztek, és egyik megkérdezte a másiktól: „Arra gondolsz, amire én?” A válasz igen volt, ezért Zsombit tovább küldték CT-re. Persze azonnal felkiáltottam, hogy talán valami baj van? Akkor közölték, hogy készüljek fel a legrosszabbra
– emlékezett vissza Katalin. Percekkel később kimondták, amit egy szülő sem szeretne hallani: Zsombi agyában daganatot láttak.
A kisfiam szeme mögött már felgyülemlett az agyvíz. Kijelentették, hogy jobb, ha haza sem megyünk, hiszen azonnal át kell szállítani bennünket a debreceni klinikára. Az operációt két nappal később sikeresen elvégezték. A daganatot a kisagyból kellett eltávolítani. Tudni kell, hogy ott található a többek között a mozgásközpont. Meg is mondta az orvos: kicsit tart attól, hogy sérül a nyelésért felelős központ, és Zsombi soha többet nem lesz képes rendesen enni. Ez szerencsére nem következett be
– mondta az édesanya.
A műtéttel még nem ért véget Zsombi szenvedése.
- Közel fél évig nem tudott se mozogni, se beszélni. A kórházból úgy vittük haza Apagyra, hogy lefektettük a hátsó ülésre, én pedig ott guggoltam mellette, hogy foghassam a fejét. Aggódtunk, hogy felépül-e egyáltalán a gyermekünk, a műtétet végző orvos pedig türelemre intett bennünket – mesélte Katalin.
Az operáció után sugárkezelés és kemoterápia következett. A fiú 30 sugarat kapott a fejére, majd 17-et a gerincére, hogy azt is megvédjék. A kemoterápia nyolc blokkból állt. Mindez egy évet vett igénybe. Kihullt Zsombi haja, ami persze azóta ritkásabban ugyan, de visszanőtt.
- Érdekes különbség, hogy a fiam világosbarna volt, most pedig fekete, és ez valószínűleg így is marad – mosolygott az édesanya.
Zsombor rendkívül bátor kisfiú. Elfogadta a sorsát, és nem tiltakozott a beavatkozások ellen.
A hetedik blokknál a kisfiam nagyon rosszul volt. Kiürült a kálium a szervezetéből, felszökött a láza, nyolc napra bevizesedett az arca, ráadásul kis híján tüdőgyulladást kapott. Azt mondtam az orvosoknak, hogy ezt nem folytatjuk, de Zsombi kijelentette, hogy végig kell csinálnunk
– mondta Katalin. Az anya a kezelések során végig a fia mellett maradhatott. Akkor is, amikor a gyermek az intenzív osztályra került.
- Talán én nehezebben éltem meg az egészet, min ő. Borzalmas volt látni őt gyengén. Rengeteget aludt, és erősen fájtak, szinte égtek a csontjai. A két kezével fogta az arcát, és azt mondta, hogy úgy érzi, leszakad a szája. Azzal próbáltam nyugtatni, hogy ezek a tünetek azt jelentik, hogy hatnak a szerek – mondta Katalin, aki egy percig sem hazudott a fiának. Mindent őszintén elmagyarázott neki.
Leültem mellé, megfogtam a kezét és megmondtam, ha nem vállaljuk a folyamatokat, nem tudnak rajta segíteni. Megkérdezte, hogy ez azt jelenti, hogy akkor meghal? Azt válaszoltam, hogy igen. Nem ijedt meg, inkább felbátorodott
– árulta el az édesanya.
Zsombi élete szép lassan kezd visszatérni a régi kerékvágásba, igaz, egy kicsit megváltozott.
- Ha sétálunk vagy lépcsőt használunk, akkor érzi magát biztonságban, ha fogjuk a kezét. Egy kicsit a beszéde is lassabb, de aki korábban nem ismerte, nem is veszi észre.
Zsombor hetente gyógytornára jár, de az iskolai testnevelés órán is elvégezheti azokat a gyakorlatokat, melyekhez kedve van. Iskolatársai örömmel vettek részt a csokigyűjtésben, hogy valóra válthassa tervét, és örömet szerezzen sorstársainak.
