Üres papírokat küldözgetett a sajtónak...
A Gyurcsány-korszak bizalmi emberének nevéhez fűződik az is, hogy egy magáncégre bízták a 2010 előtti kormányülések hangfelvételeinek kezelését -írta a Magyar Nemzet. Ezek fényében nem meglepő, hogy a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom gyanús „mikroadományainak” a lepapírozásában is kulcsszerepet játszhatott a főpolgármester jogi főtanácsadója, akinek irodájában a napokban okirathamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a nyomozók.
A vitán felül álló megbízhatóság elengedhetetlen feltétele annak, hogy valaki kulcsszerepet kapjon olyan ügyletekben, mint a baloldal külföldi támogatási botrányának részeként megismert félmilliárdos „adománygyűjtés”. Ilyen bizalmi ember Tordai Csaba, akinek az ügyvédi irodájában november 9-én a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom gyanús pénzügyei miatt, költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával indult eljárás keretében okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a nyomozók.
Tordai régóta bizalmi embere a baloldal vezérének, Gyurcsány Ferencnek, amit számos tény, és korábbi esemény igazol. Az elmúlt napokban felidéztük már, hogy Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója a Gyurcsány-kormányok idején több fontos pozíciót is betöltött. Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője volt, majd 2007-ben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára lett és maradt Gyurcsány Ferenc lemondását követően is, a 2009 tavaszán alakult Bajnai-kormány alatt. Korábbi sajtóhírek szerint Tordai annyira erős embernek számított a baloldalon, hogy egyes esetekben ő vezette a kormányülést Gyurcsány távollétében.
Az sem véletlen, hogy a 2010-es kormányváltáskor is Tordai – mint a MeH jogi és közigazgatási államtitkára – vezényelte le az átadás-átvételt, ami végül botrányba fulladt. Amint arról korábbi cikkében a Magyar Nemzet beszámolt, az elektronikus levélfiókokért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) szakemberei kiürítették a Bajnai-kormány minisztereinek, államtitkárainak és miniszteri titkárságvezetőinek e-mail-fiókjait. Erről Tordai Csaba tájékoztatta az érintetteket.
Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen Gyurcsányék bizalmi embere még a kormányváltás előtt több hajmeresztő akciónak is főszereplője volt. Az Origó 2009-ben számolt be arról, hogy üres papírokat kaptak a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kikérték. Bár jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a MeH úgy vélte, hogy teljesítette a törvény előírásait, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből. Az illetékes államtitkár, azaz Tordai Csaba, a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozott – írta cikkében az Origo.
A portál a 2006. szeptember 1-től november 15-ig terjedő időszak (az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalának ideje) és a 2008. szeptember 1-től 2009. január 20-ig terjedő időszak (a globális hitelválság és a többször újratervezett költségvetés ideje) alatt megtartott kormányülések összefoglalóit és mellékleteit kérte ki a MeH-től. Azt remélték, ezekből a dokumentumokból többet megtudatnak arról, hogy az adott időszakokban hogyan reagált a kormány, milyen módon értékelte a kialakult helyzetet, milyen javaslatok merültek fel a miniszterek heti rendszerességgel tartott munkamegbeszélésein.
A hivatal azonban üres papírokkal, teljesen kitakart, fehér lapokkal tudta le az adatkérést, pedig jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumokat nem lehet teljes egészében visszatartani. Kiderült, hogy a MeH egységesen államtitokként kezelte a 2008 előtti kormányüléseken történteket.
Ügyvédi karrierjét tekintve is kínos helyzetbe kerülhet Tordai Csaba, amennyiben a 99 Mozgalom ügyében zajló nyomozásban gyanúsítottként is „előveszi” őt a nyomozó hatóság. Egyelőre annyi tudható Gyurcsány Ferenc korábbi államtitkárával, a baloldal egyik legfontosabb háttéremberével kapcsolatban, hogy az adóhatóság a közelmúltban házkutatást tartott az ügyvédi irodájában.
Mivel Karácsony jogi főtanácsadója jelenleg is ügyvédként praktizál, a házkutatással összefüggésben lapunk kérdéseket intézett a Magyar Ügyvédi Kamarához.
Összességében arra voltak kíváncsiak, hogyan érinti Tordai ügyvédi tevékenységét az ellenzék félmilliárdos „mikroadománya” miatt indult eljárás vele kapcsolatos fejleménye.
Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke Magyar Nemzetnek küldött tájékoztatását változtatás nélkül közöljük:
– A házkutatásról a kamaráknak nem volt tudomása. A házkutatás elrendeléséről és foganatosításáról a hatóságoknak nem kell értesíteniük sem a területi sem az országos ügyvédi kamarát. Az eljárás alá vont ügyvéd sem tett bejelentést.
– Az ügyvédi irodában történő házkutatás esetén azonban, ügyész részvétele kötelező. Ez, ismereteink szerint, megtörtént.
– A kamarának a házkutatással kapcsolatban, illetve az eljárás jelenlegi szakaszában tennivalója nincs.
– Arról a tényről, hogy az ügyvédet bűncselekmény elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki, mind a kihallgatott ügyvéd, mind a nyomozó hatóság köteles bejelentést tenni a területi kamarának.
– Fegyelmi eljárásra, ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztésére értelemszerűen még nem került sor.
– A gyanúsítás után elrendelt fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács általában felfüggeszti a büntető eljárás befejezéséig, kivéve ha tényállás teljesen bizonyított. A fegyelmi apparátus ugyanis nem rendelkezik nyomozati jogkörrel.
– A felfüggesztés ezzel egyidejűleg – hat + hat hónapra - elrendelhető, ha a gyanúsítás olyan szándékos bűncselekményre vonatkozik, amely ezt indokolja.
– Amennyiben az ügyben később vádemelés történt, és a vád olyan bűncselekmény elkövetése, amelyet a törvény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel szankcionál, a kamara elnöke – igazgatási eljárás keretében – köteles az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggeszteni a büntető eljárás jogerős befejezéséig.
A kamara elnökének válaszából tehát kiderült, hogy ők is nyomon követik az eseményeket, ám egyelőre nincs dolguk Tordai ügyével, hiszen fegyelmi eljárás a gyanúsítás, míg az ügyvédi tevékenység felfüggesztése a vádemelés után történhet meg.
Ahogy arról már többször beszámoltunk: november 9-én fordulat történt a Karácsony Gergely fémjelezte 99 Mozgalom homályos finanszírozása ügyében folyamatban lévő nyomozásban, ugyanis a NAV kiszállt a főpolgármester jogi főtanácsadójának, illetve Gyurcsány bizalmasának belvárosi ügyvédi irodájába, ahol okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglalt le egy ügyész jelenlétében.
Ismert, Karácsonyék bűncselekménygyanús adománygyűjtése egy tavaly nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentéssel lepleződött le.
A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizette be több mint 500 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára. A pénzek több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz.
Az ügyben Tényi István és a mozgalom számlavezetője, az OTP feljelentése alapján költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt van eljárás. Fontos körülmény, hogy a bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy mikroadományokról szó sem lehetett.
A Magyar Nemzet a botrány kirobbanása óta keresi az érintetteket, akik teljes hallgatásba burkolóztak a házkutatás nyilvánosságra kerülése óta, és számunkra elérhetetlenek. A mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor, Karácsony Gergelyhez és Tordai Csabához, a főpolgármester jogi tanácsadójához hasonlóan, nem válaszolt a megkeresésre.