"Szerelem volt első látásra" - Rátalált a boldogság a lábak nélkül élő Györgyre
Rafael György példája jól bizonyítja, hogy akármilyen kegyetlen is a sors valakihez, minden nehézség ellenére is lehet teljes értékű életet élni. György mindkét lábát elveszítette, mégis minden munkát elvégez a ház körül.
Harminc évvel ezelőtt változott meg György, addig szokványosnak mondható élete. Sorkatonai szolgálatát töltötte, amikor egy eltávozásról utazott épp vissza a laktanyába. Az induló vonatra szeretett volna felszállni, de lecsúszott a lába a vagon lépcsőjéről és a sínek közé zuhant. Nagy szerencséjére egy nő épp az ablakban dohányzott, látta mi történt és azonnal megrántotta a vészféket. Ezen múlt György élete. A lábait már nem lehetett megmenteni. Annyira roncsolódtak a baleset során, hogy mind a kettőt amputálni kellett.
A férfi ekkor született újjá. Nem hagyta el magát, nem az italhoz és a drogokhoz fordult, hanem mindent megtett azért, hogy így is teljes életet tudjon élni, Edzeni kezdett, hogy visszanyerje régi erejét. Jogosítványt szerzett, és egy speciálisan átalakított autóval megnyílt előtte a világ. De a fizikai munkában is helyt tud állni. Mindent elvégez a ház körül, még a fát is ő vágja.
A legfontosabb az volt, hogy elfogadjam, ami történt velem. Utána már csak minden az akaraterőmön és a kitartásomon múlt
- mondja a nehéz helyzetben lévő György, aki sohasem adja fel. Hatalmas benne az élni akarás. Nem sajnáltatja magát, pedig nehéz körülmények között él és neveli öt gyermekét, akik a legfontosabbak a számára. Mindent megpróbál megteremteni nekik.
Párra is talált Mónika személyeben. Az akkor még Monoron élő György Tápiószelére költözött. A bútorokat szállították épp az új otthonába, amikor megpillantotta az utcán Mónikát.
Szerelem volt első látásra!
- meséli György. Találkozgatni kezdtek, és már tizenöt éve, hogy összekötötték az életüket. A nehéz sorsuk ellenére jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, pedig volt olyan időszak is, amikor annyira szegények voltak, hogy egy autóban húzták meg magukat, mert még albérletre sem tellett. A nehéz idők még jobban összekovácsolták őket. A mai napig a szegénység ellenére együtt dolgoznak egy jobb életért. Azóta négy gyermekük született, és még egyet örökbe is fogadtak. Így nagy feladat minden nap ételt rakni a népes család asztalára.
György kihívásnak tekinteti az életét
Sosem hagyta el magát, és sosem fordult be. Emberek közé járt, tette a dolgát. Sok erőfeszítésébe került, de megtanult közlekedni lábak nélkül, később még speciális jogosítványt is szerzett, így autót is vezethet. Egy vállalkozó ajánlott fel számára egy speciálisan átalakított autót, melyet lábak nélkül is lehet vezetni. Ez nagymértékben segítette a család boldogulását, mert így el tudtak menni bevásárolni, és az orvoshoz is. De sajnos most nem tudják használni, mivel lejárt a kocsi műszakija és nincs a családnak pénze arra, hogy levizsgáztassák.
Mindent megteszünk a gyerekekért, számunkra ők az elsők. Pedig nagy szegénységben élünk. Hálásak vagyunk az embereknek, mert sokat segítenek, élelemmel, tűzifával. De néha még ez is kevés.
- mondja György, akinek az az álma, hogy egyszer egy olyan házban élhessenek, ahol van fürdőszoba, és a téli nagy hidegben ne kelljen a ház mögé kimenni a WC-re. És persze, hogy a gyerekeiknek legyen külön szobájuk. De ez egyelőre csak álom, mert a csekély bevételüket elviszi az élelem, gyógyszerek, és az orvoshoz járás költsége, mivel messzire kell utazniuk. Rafael György kitartó, minden munkát elvégez a ház körül, rendben tartja a portát, fát vág, pedig számára minden sokkal nagyobb feladat, mint az átlag embereknek.
Soha sem adja fel. Küzdenek tovább párjával. Abban bíznak, hogy egyszer életük pozitív fordulatot vesz.
