Tudtad? Akár börtön is járhat a szemétégetésért
Nem véletlen, hogy tiltják a szemét elégetését. Mutatjuk, hogy mit okozhat.
A tél közeledtével ismét több településen problémát okoz, hogy a tiltás ellenére sokan még mindig szeméttel fűtenek. Leggyakrabban festékes vagy műgyantával ragasztott fa, háztartási hulladék és gumi kerül a kályhákba, kazánokba. A Levegő Munkacsoportot kérdeztük, milyen bírságra számíthat, aki megszegi a szabályokat.
1. A legégetőbb probléma
Vannak, akik a lakásukat próbálják jogszerűtlenül fűteni hulladékkal, például műanyaggal, gumival, műszállal, de akár bűncselekményt is elkövethet, aki nagyobb mennyiségben, veszélyes anyagokat, például kábelek szigetelését égeti el. Rendkívül mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe, ami súlyos kockázatot jelent a mindannyiunk számára.
2. Rákot is okozhat!
A levegőbe kerülő mérgező anyagok nemcsak a környezetre, de az egészségre is károsak. Többek között daganatos megbetegedéseket, szívinfarktust, agyvérzést, magzatkárosodást, tüdőgyulladást, idegrendszeri károsodást is okozhatnak. Nagy koncentrációban akár halált is okozhatnak: a műanyagégetés során keletkező füst, amely a kályhából a lakótérbe kerül, már több ember életét is kioltotta.
3. A kéményt is tönkreteszi
A szemétégetés nem csupán káros az egészségre, hanem jelentős károkat is okoz a kályhában és a kéményben. Az égés során felszabaduló anyagok lerakódnak a kéményben, és hozzájárulnak annak eldugításához. Emiatt a halálos szén-monoxid-mérgezések jelentős része is a szemétégetés számlájára írható, de a lerakódások kéménytüzeket is okozhatnak.
4. Mit szabad akkor?
Hazánkban a jogszabályok szigorúan tiltják a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetését. Ennek értelmében semmilyen hulladék nem égethető szabadban, valamint a háztartási tüzelőberendezésben is kizárólag a háztartásban keletkezett kis mennyiségű papírhulladékot és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladékot szabad erre használni.
5. Ezeket tilos a tűzre dobni!
Fontos tudni, hogy a festett vagy műgyantával ragasztott fából készült anyagok, például az OSB, pozdorja, laminált falemez, ablakkeret égetése is tilos, mivel jelentős mennyiségben szabadulnak fel izocianátok, formaldehid, formalin, hangyasav és poliaromás szénhidrogének, amelyek súlyosan mérgezők és rákkeltők. Ugyanígy tilos a színes, fényes papírhulladék, a pet palackok vagy használt ruhák, rongyok elégetése.
6. Ahány település, annyi szokás
A hideg idő beköszöntével a szabadban történő kerti hulladék és avar égetésének száma is megnő, annak ellenére, hogy bizonyos településeken már egész évben tilos az avar- és a zöldhulladék égetése, mivel ez is súlyos légszennyezést okoz. Ha a zöldhulladékba műanyag és egyéb háztartási szemét is kerül, az tovább súlyosbítja a környezeti és egészségügyi problémákat.
7. Szigorú a büntetés
A jogszabály szigorúan bünteti az illegális szemétégetést, így nem érdemes kockáztatni. A levegőminőség védelméről szóló kormányrendelet alapján a járási hivatal akár 300 ezer forintos bírságot is kiszabhat, míg súlyosabb esetben a bíróság akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti az elkövetőt.
Ha a szomszéd csinálja
Mit tegyünk, ha valaki a környezetünkben hulladékot éget? Az első lépés az, hogy kérjük meg, ne tegye, mivel lehet, hogy csak tudatlanságból teszi. Beszéljünk vele arról, hogy a szemétégetés súlyosan károsítja a környezet levegőjét és veszélyezteti az ő és családja egészségét.
Mindig van más választás
Ajánljunk alternatív módszereket a hulladék kezelésére, például az adott településen elérhető hulladékkezelési szolgáltatásokat. Sajnos sokan azért fűtenek szeméttel, mert nincs lehetőségük megvásárolni a tűzifát. Jelezzük, hogy a problémában az önkormányzat tud segíteni szociálisan juttatható tűzifával.
Tegyünk csak panaszt!
Ha nem sikerült meggyőzni a szomszédot arról, hogy hagyja abba az illegális és veszélyes szemétégetést, akkor a területileg illetékes járási hivatalhoz, illetve ha ipari forrásról van szó, a vármegyei kormányhivatalhoz kell fordulnunk. Fontos tudni, hogy panaszlevél formájában kell hivatalos bejelentést tenni.
Az idő ezért számít
Az égetővel szemben birtokvédelmi eljárást is kezdeményezhetünk. A tevékenységtől számított egy éven belül a település jegyzőjénél, egy éven túl pedig a bírósághoz tudunk fordulni. Ennek során remélhetőleg olyan ítélet születik majd, ami lehetővé teszi a békés együttélést.
Szagoljunk a levegőbe!
Ha észleljük, hogy a szomszédunk kéményéből vastag, sötét, maró szagú füst száll a kéményből, érdemes azonnal értesíteni a rendőrséget, hogy jegyzőkönyvet vegyenek fel. Ha azt észleljük, hogy a szomszéd több, mint egy éve udvarán szemetet halmoz fel, jelezzük a hatóságnak, és akár hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt is eljárás indulhat a hulladékfelhalmozó ellen.
Legyen róla bizonyíték!
Sajnos a levegőszennyezés tényét rendszerint nehéz bizonyítani, ezért amikor a szemétégetést tapasztaljuk, célszerű videó- és fényképfelvételeket készítenünk. Ez megalapozza a gyanút, de bizonyító erejű a hatóság feljegyzése, jegyzőkönyve lesz.
Mintát vesznek majd belőle
Akkor sem kell lemondanunk az ügyről, ha nem sikerül rögzítenünk a bizonyítékot. A szemétégetés utólag is kimutatható. Ehhez a kéményből vett mintának laboratóriumi vizsgálatát kell elvégezni. Fontos tudni, hogy a vizsgálat költséges lehet, azonban az Alapvető Jogok Biztosa és a Jövő Nemzedékek Szószólója állásfoglalása szerint ezt a hatóságoknak kell megelőlegezni.
Verjük nagydobra!
Fontos, hogy minél többen ismerjék meg a problémát és a megoldási lehetőségeket. Írjunk az újságoknak, az elektronikus médiának, kérjük meg önkormányzati, országgyűlési képviselőnket, hogy helyben és országosan is lépjenek fel az illegális égetések ellen. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája is segíthet a panaszos ügy megoldásában.
