Már csak a Jóistenre számíthat a légcsődaganatos Margit
Légcsődaganatot diagnosztizáltak Margitnál. Egy pici házban laknak hatan Bátonyterenyén, és úgy gondolja, hogy miután már az orvosok lemondtak róla, csak a Jóistenre számíthat.
Tavaly februárban diagnosztizáltak légcső-daganatot a bátonyterenyei Biri Margitnál. Az amúgy is nehéz sorsú család élete innentől kezdve kilátástalanná vált. Összesen hatan, párjával, lányával, és három unokájával élnek együtt egy pici házban. Az orvosi rendelőben véletlenül elcsípett mondatból tudta meg, hogy betegsége annyira előrehaladott állapotban van, hogy meg fog halni.
Először azt hitte csak egy sima megfázás, aztán orvosi vizsgálatok sora következett és kiderült hogy megtámadta a gyilkos kór.
A vizsgálatok megállapították, hogy légcsődaganatom van. Orvosról orvosra járok, akik már lemondtak rólam.
– mondja kétségbeesetten az anya, aki miután betegsége miatt munkaképtelenné vált, elképzelni sem tudja, hogy mi lesz majd a gyermekével és az unokáival, akik velük élnek egy háztartásban és eddig csak rá számíthattak. A hat fős népes család ugyanis eddig is nehezen jött ki a kevés pénzükből. Az orvosok először szteroidos gyógyszerekkel kezdték kezelni Margitot, de sajnos eredménytelenül, pedig nagyon bízott benne, hogy a gyógyszerek pozitív változást hoznak az egészségében, de eddig sajnos minden eredménytelennek bizonyult.
A folyamatos orvosi kezelések ellenére a legfrissebb vizsgálatok megállapították, hogy nem csökkent a daganat mérete a szervezetemben, hanem egy év alatt a hétszeresére nőt. A beteg miatt most már teljesen ágyhoz vagyok kötve, így munkát nem tudok vállalni és a közelmúltban párom is elveszítette a munkahelyét ami tovább nehezítette az amúgy is kilátástalan helyzetünket
– mondta az asszony.
A család egyetlen bevételi forrása az maradt, hogy Margit párja rendszeresen jár vérplazmát adni, így tud csak étel kerülni a népes család asztalára. De ez a pénz ahhoz kevés, hogy a drágább gyógyszereket és gyógykezeléseket is tudja finanszírozni a család.
– Engem közben leszázalékoltak a tartós betegségem miatt, de sajnos még így sem kap a párom ápolási segélyt utánam. Már lassan 24 órás felügyeletre szorulok – mondja szomorúan az asszony, aki csak márciusra kapott időpontot az orvosához. Addig minden napja rettegésben telik, mert el sem tudja képzelni, hogy mi lesz a családjával ha még rosszabbra fordulnak a dolgai. Addig is küzd a mindennapokkal, és csak remélni tudja, hogy minden nap lesz élet az asztalukon.
