Orbán Viktor is felszólalt a Parlamentben szerdán: Ukrajna európai uniós csatlakozása kapcsán ismertette a kormány álláspontját.
Orbán Viktor kormányfő az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat szerdai parlamenti vitájában ismertette a kormány álláspontját. Hangsúlyozta: bár egy európai sorskérdésről van szó, de az EU-ban inkább fejjel megyünk a falnak.
Üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a parlamentben. Nem babra megy a játék, ez a vita Brüsszelben is folytatódik, ez nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió jövőjét is befolyásolja. Sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az Európai Unióban inkább fejjel megyünk a falnak
– kezdte a miniszerelnök, kiemelve, Ukrajna tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét, négy hónap után pedig máris tagjelölti státuszt kapott.
– Ez nem egy adományozható cím, rögzített feltételei vannak. Ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve, Ukrajna tagjelölti státuszt kapott.
Emlékeztetett: az 1973-as első bővítés óta a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között jellemzően minden ország esetében több, mint három év telt el. Az, hogy Ukrajna esetében erről nincs szó, egyértelmű részrehajlás, vélekedett Orbán.
A kormány álláspontja – bár ez a vita még meggyőzhet minket az ellenkezőjéről – az, hogy Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna. Gyorsítópályán történő csatlakozásuk nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekeit.
A kormányfő kiemelte: az EU-nak komolyan kell vennie a szabályokat, mert ha ez nem történik meg, az Európai Unió megszűnik létezni. Ukrajna esetében a csatlakozásról való tárgyaláshoz szükséges egyetlen bizottsági feltétel sem teljesült.
Orbán Viktor kijelentette: Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Mivel járna az EU-ra és Magyarországra nézve Ukrajna uniós tagsága? Ezt pontosan senki nem tudja megmondani, mert jelenleg is háborúban áll Ukrajna. Nem lehet tudni, hogy milyenek lesznek Ukrajna határai, hogy mekkora népességről van szó. Becslések szerint legalább 6 millió ember hagyta el az országot, nem világos, hogy visszatérnek-e. Brüsszel igent akar mondani valamire úgy, hogy nem tudjuk, az mit is jelent ránk nézve.
Orbán Viktor kiemelte: jelenleg nem tudni, milyen költségekkel jár majd Ukrajna tagsága, ugyanakkor német intézetek számításai alapjá már léteznek becslések. Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 190 milliárd eurós extra kiadást kell állnia a hétéves költségvetésnek. Az ukrán gazdák 93 milliárd eurós agrártámogatásra tarthatnának igényt. Összehasonlításképp: jelenleg az uniós agrárpolitika legnagyobb haszonélvezője Franciaország 65 milliárd euróval.
– Ukrajna tízszer annyit kapna, mint amennyire ma Magyarország jogosult. A pénz tekintélyes része az amerikaiak zsebébe vándorolna, mert az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat. Ukrajna tagsága azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós tagállam nettó befizetővé válna. Vagy mindenkitől el kell venni az agrártámogatások húsz százalékát.
Ukrajna uniós tagsága így, ebben a formában ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyük Magyarországot
– hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor, melyet azzal zárt:
Magyarország nyomás alatt áll, de az európai józan ész hangja marad.