Mint minden nap, most is korán kelt, bebújt a köntösébe és lefőzte a kávéját a régi kotyogósban Anna néni.
Miközben a konyha asztalán már gőzölgött a kávé, Anna néni kinyitotta a könyvét ott, ahol tegnap este befejezte. Fél óra is eltelt, mire rávette magát, hogy a csapból vizet töltsön a locsolókannába, és kimenjen a körfolyosóra. Locsolás közben visszagondol arra, amikor a gyerekei még kicsik voltak. Reggeli, készülődés, ajtócsapódások, harc a fürdőszobáért, majd könyörgés az öltözésért. Nehéz volt megszoknia, hogy férje elment, hiányát még így 8 hónappal később is érezi este az ágyban fekve.
Anna néni azonban elfogadta az elmúlást, és reggelente hálát ad a sok boldog évért, amit együtt tölthettek el.
Egy átlagos napon Anna néni felöltözött volna, hogy sétáljon egyet, és meglátogassa a barátnőjét. Ám ez a nap más volt! Útja a boltba vezetett, ahová csak hetente egyszer járt. Bár már elmúlt 79 éves, Anna néni a harmadikról mindig gyalog ment le, a liftet csak felfelé használta. Úgy vélte, ennyi testmozgás elengedhetetlen.
Gyümölcsöt, marcipán rudat és gyertyákat vett, majd beállt a sorba. Hazafelé látott egy lányt, aki éppen a kutyáját sétáltatt. Anna néninek rögtön eszébe jutott az a kutya, amit még a férjével közösen fogadtak örökbe. Hazaérve Anna néni egyből a konyhába ment, bekapcsolta a rádiót és sütni kezdett. Sosem tartotta magát egy konyhatündérnek, de férje nem tudott betelni a vaníliás gyümölcstortájával. Ebédre elfáradt, egy kis kolbász kenyérrel épp elegendőnek is bizonyult ahhoz, hogy eldőlve a kanapén aludjon egy órácskát.
Ébredés után a fürdőszobában bevizezte kevéske haját, és csavarókat tett bele, majd az előkészített kis kosztümbe bújt, és befejezte a hajszárítást. Szeretett volna délután nagyon csinos lenni. Nem sokkal később vendégek csengettek: két gyereke és három unokája majd' feldöntötték örömükben.
Mind leültek az ebédlőasztalhoz, a tortán égtek a gyertyák, énekeltek, majd együtt fújták el őket. Anna néni férjének a születésnapja volt, az első, mióta álmában örökre elment. Bár nem tartotta magát szentimentális öregasszonynak, mégis úgy érezte, az elengedéshez szüksége van erre a kis ünneplésre.
Miközben a tortáztak, a férjről, az apáról, a nagypapáról beszélgettek. Pár óra múlva Anna néni újra egyedül maradt. Összepakolt, elmosogatott, letusolt, a szekrényhez ment, kivette a férje egyik pizsamáját. Aznap este abban aludt. De Anna néni tudta, hogy a gyerekeiknek és az unokáiknak még szükségük van rá, így reggel a szokásos időben ébredt, kiment a konyhába, és lefőzte a kávéját a régi kotyogósban.
Anna néni történetéről a she.life.hu számolt be.