Megérkezett Brüsszelből a tanárok és óvónők béremelésének garanciája
Szerdán megérkezett az az írásos garancia, amelyet az Európai Bizottságtól várt Magyarország, ezért a tanárok, az óvópedagógusok, valamint - nemzeti forrásból - a szakképzésben oktatók is biztosra vehetik, hogy január 1-jétől 32,2 százalékkal emelkedik a bérük - mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: mindezt ráadásul a jövő évben is jelentős béremelés követi.
Emlékeztetett: Magyarország azt vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a pedagógusbéreket, két ütemben.
Az idei évben elérjük a 71,8 százalékot, jövőre pedig egy további, mintegy 21 százalékos emeléssel a diplomás átlagbér 80 százalékát, és ezt utána fenn is fogjuk tartani - közölte.
Gulyás Gergely elmondta, az operatív programban szereplő összeg áll rendelkezésre, azaz 530 millió euró érkezik az idei évre az Európai Bizottságtól.
Amivel Brüsszel a béremeléshez hozzájárul, az összesen, 2030-ig számolva, a béremelés 12 százaléka - jegyezte meg.
Ezt az összeget tehát a Magyarországnak járó uniós forrásokból kapjuk meg, a maradék 88 százalékot pedig a nemzeti költségvetés biztosítja - mondta, hozzátéve: az Európai Bizottságtól érkező pénzek az idei és a jövő évben jelentős segítséget jelentenek.
A most végrehajtott béremelés összesen mintegy 140 ezer embert érint - közölte Gulyás Gergely.
A pedagógusok fizetésemelésével – amely a szerdán Brüsszelből érkezett megerősítés alapján már januárban megvalósulhat – a kormány a mostani kormányzati ciklus legnagyobb volumenű bérfejlesztését hajtja végre. De nemcsak a tanárok bére emelkedik, az egészségügyi szakdolgozók és a rendvédelmisek is jelentős keresetnövekedésre számíthatnak idén. Az állami szektor béremelései a piaci szereplők kedvét is meghozhatják.
Szinte alig van olyan ágazat a gazdaságban ahol ne emelkednének a fizetések idén. Tavalyhoz képest a bérdinamikát jóval nagyobb arányban határozhatják meg az állami szektorban végrehajtott béremelések. Ezeket szedte össze a Világgazdaság, részletezve, hogy hol és pontosan mekkora összegű fizetésemelésre számíthatnak az adott szektor dolgozói.
Szerdán Brüsszel megerősítette: Magyarország megkapja azokat a pénzeket, amelyekkel a magyar kormány véghez viheti a pedagógusok béremelését, Íígy 2024. január elsejével 32,2 százalékos béremelést kapnak a tanárok, a szakképzésben részt vevő oktatók, illetve az óvónők.
Nagy adósságot törleszt ezzel a kormány a pedagógus társadalom felé, Gulyás Gergely a 2022-es választások előtt is úgy fogalmazott, a tanárok fizetésemelése lesz ennek a parlamenti és kormányzati ciklusnak a legnagyobb ilyen jellegű programja. Ami viszont a konkrétumokat illeti, az új bérsávok alapján a pedagógus havi illetménye
- pedagógus I. besorolás esetén 538 ezer,
- pedagógus II. kategóriában 555 ezer,
- mesterpedagógusnál 630 ezer,
- kutatótanár esetében pedig 750 ezer forintnál nem lehet kevesebb.
Így 2024-ben a pedagógusok átlagfizetése bruttó 670-680 ezer forintra emelkedik, jövőre pedig még tovább, egy újabb 20 százalékos emeléssel egészen 830-840 ezer forintos átlagig.
Átlagosan 79 500 forinttal emelkedik januárban a rendvédelmi dolgozók bére, miután 2022-ben már volt egy 116 ezer forintos emelés. A béremelés több mint 56 ezer embert érint, köztük rendőröket, tekeseket, idegenrendészeti dolgozókat, börtönőröket, katasztrófavédelmi dolgozókat és tűzoltókat. Ennek költségvetési terhe 60 milliárd forint. Ennek köszönhető, hogy ma már tiszthelyettesként 463 ezer forintot, tisztként pedig 589 ezer forintot lehet keresni. Mindkét kategória esetében ez két év alatt 200 ezer forintos emelést jelent.
Ugyanakkor a katonák sem maradnak ki, akik január elsejével 11 százalékos illetmény-emelésben részesülnek, bár ez állománykategóriánként eltérő lehet.
Az orvosok 2021 és 2023 között lezajlott bérfejlesztése után az egészségügyi szakdolgozók fizetését is elkezdte a kormány rendezni. Ennek első lépése volt a 2023 júliusában végrehajtott 18 százalékos emelés, amely 84 ezer egészségügyi szakdolgozó, valamint 24 ezer, az egészségügy nem gyógyító területein dolgozó munkavállalót érintett. A második ütem idén márciusban következik,
amivel pedig az ígéretek szerint az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri az orvosok átlagbérének 37 százalékát.
Hogy ez pontosan mekkora emelést takar, egyelőre nem tudni, mindenesetre tavaly az orvosok átlagfizetése 2 millió 197 ezer forint volt, ennek a 37 százaléka pedig 812 890 forint, ami bő 200 ezer forintos emelést takar.
A cikk felidézi azt is, hogy tavaly minden korábbinál hamarabb, már november közepén megállapodtak a minimálbér-emelés mértékéről a szakszervezetek és a munkaadók, ez tette lehetővé, hogy kivételesen ne januárban, hanem decemberben emelkedjen a két kötelező legkisebb bérelem, amit a januári fizetésükben meg is kaphattak az érintettek. A minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos növelése összesen közvetlenül 1 millió, közvetetten két millió munkavállalóra van hatással, tehát a bérdinamikát is érdemben meghatározza.
Ez pedig garantálja azt, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan, valamivel alacsonyabb dinamika mellett, 2024-ben is két számjegyű legyen a bérnövekedési ütem a versenyszférában.
Eddig főleg a kiskereskedelem szektorban közölték az idei béremeléek mértékét. A Spar átlagosan 2024-ben 10 és 24 százalék közötti mértékben növeli a béreket, ezzel az áruházakban dolgozók elérhető legalacsonyabb alapbére bruttó 365 ezer forint lesz. Az Aldi azt közölte, hogy az értékesítés, a logisztika, IT, valamint az irodai munkakörökben dolgozók is egységesen 12 százalékos béremelésben részesülnek.
Az ágazat többi szereplőjéről egyelőre annyit tudni, hogy az Auchannál heteken belül létrejöhet a megegyezés, mivel a francia hátterű áruházlánc a SPAR-hoz hasonlóan januártól emel. Ezzel szemben a Tesco márciustól februárig tartó üzleti évet ír, így ott január végén, február elején tárgyalhatnak a kérdésről.
Januártól 10 helyett 32,2 százalékkal emeljük meg a szakképzésben oktatók bérét is – írta korábban közösségi oldalán Hankó Balázs. Az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár azután reagált, miután a sajtóban elkezdtek terjedni olyan hírek, hogy a pedagógusok egy jelentős része kimaradhat a béremelésből.
Az álhírnek bizonyuló értesülést a Népszava szellőztette meg, a napilapnak a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is megszólalt, akik tudni vélték, hogy a szakképzésben dolgozó oktatók nem részesülhetnek a pedagógusoknak megígért, átlagosan 32,2 százalékos januári béremelésből.
A politizáló szakszervezetek állítása hamisnak bizonyult, az államtitkár bejelentése minden kételyt eloszlatott a kérdésben.
Brüsszel nem adna pénzt a szakképzésben oktatóknak
Később a Kulturális és Innovációs Minisztérium is kiadott egy közleményt, amelyben részletezték, hogyan valósul meg a béremelés. Mint írták, 2023-ban két lépcsőben, összességében átlagosan 15 százalékos béremelésre került sor a szakképzésben oktató tanárok esetében. Az elmúlt napokban megjelent a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló koncepció, amelynek intézkedései a szakképzésben dolgozók béremelésére vonatkozóan is végrehajtásra kerülnek.
– Bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak – állítja az illetékes minisztérium.
Hozzátették: A bérfejlesztés biztosítja a szakképzésben oktatóként dolgozó tanárok, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szakemberek bérének közelítését az iparban dolgozók béréhez, valamint a köznevelésben megvalósuló béremeléssel történő harmonizálást.
