Megszólalt Putyin: szerinte a NATO megtámadja Oroszországot
Válaszolt Macron tervére a külföldi csapatok Ukrajnába küldéséről.
Mint ismeretes Macron francia elnök néhány napja külföldi csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt.
Egészen pontosan európai katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét vetette fel Emmanuel Macron a hétfőn megrendezett ukrán segélykonferencia utáni sajtótájékoztatón. Így fogalmazott:
A háború dinamikájának tekintetében semmit sem zárhatunk ki. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút.
A francia államfő azzal érvelt a katonák bevetésének lehetősége mellett, hogy azok a nyugati országok, amelyek ma azt mondjak, hogy soha nem küldenek fegyveres erőket, ugyanazok, akik korábban azt is kizárták, hogy valaha nagy hatótávolságú rakétákat és vadászgépeket küldenek Kijevnek, ma mégis ezt teszik.
Az EU vezetői egy olyan megállapodás felé már is elmozdultak, amely növeli az Ukrajnának harmadik országbeli beszállítóktól történő lőszer vásárlását.
Mint Macron kimondta máris egy olyan koalícióról döntöttek, amely olyan rakétákkal látná el Ukrajnát, amelyekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnának csapásokat mérni. Rövid távon pedig saját készletekből küldenének további lőszereket a kijevi vezetésnek. Francia Mirage harci repülők küldéséről nem született döntés, de még megvizsgálják, milyen francia harceszközök válhatnak Ukrajna javára – tette hozzá.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök is arról beszélt, hogy Hollandia 100 millió euróval kész hozzájárulni egy cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának a világ különböző országaitól.
„Remélem más országok is csatlakozni fognak” – húzta alá Rutte, akire sokan a NATO főtitkári tisztség várományosaként tekintenek. Hozzátette, hogy a lőszereket biztosító országok kérésére nem fogja megnevezni, mely országokról van szó.
A külföldi csapatok bevetésére máris reagált az orosz elnök, aki évértékelő beszédet tartott. Az elnöki beszédet hatalmas kivetőkön az utcákon is látni, illet több mint egy tucat város mozijaiban ingyen vetítik.
Putyin ezt mondta:
"A NATO csapást készül mérni az orosz területekre, de nekünk is vannak olyan fegyvereink, amelyekkel csapást mérhetünk az ő területükre is."
Szerinte a nyugati politika nukleáris fegyverek használatával és a civilizáció elpusztításával járó konfliktushoz vezet. „Nem értik ezt?” – tette fel a kérdést.
Az általános nyugati russzofóbiáról, az oroszokkal szembeni ellenszenvről megjegyezte, meg kell érteni a Nyugaton élőknek, hogy egy szuverén, erős Oroszország nélkül nem lesz stabil világrend. A nyugati retorika nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget, de világosan kell látni, egy ilyen csapás elpusztítaná a civilizációnkat.
Vlagyimir Putyin Amerika kapcsán hangsúlyozta, mióta az USA beszállt az ukrajnai háborúba, a két állam viszonya megromlott. Moszkva még 2018-ban javasolt egy kétoldalú nukleáris megállapodást, azonban ezt végül az amerikaiak megtorpedózták.
Az amerikaiak legfőbb jellemzője Putyin szerint, hogy akkor érdekeltek a megegyezésben, ha abból valami hasznuk származik. A novemberi elnökválasztás főszereplői is azt akarják sugallni a választóiknak, hogy az USA még mindig a világ ura.
Azzal vádolta meg Washingtont, hogy minden áron le akarják győzni Oroszországot és "bele akarnak minket rángatni egy újabb - a hidegháború korszakát idéző - fegyverkezési versenybe."
Putyin keményen bírálta a Nyugatot, amely belőlük is egy dekadens államot akart faragni, de ebbe beletört a bicskájuk. Megjegyezte, nem sikerült megingatni az oroszok évszázados egységét és „egyébként is Oroszország a demokrácia bástyája."
Éppen ezért soha nem fogja megengedni senkinek, hogy beavatkozzon a belügyekbe. Megismételte - nagy taps kíséretében -, hogy Oroszország továbbra is a hagyományos értékek bástyája marad. Ehhez azonban a következő években növelni kell a születések számát. Ehhez komoly adókedvezményre számíthatnak azok a fiatal családok, ahol harmadik gyerek születik.
