Orbán Viktor: háború vagy béke?
Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból!
1848. március 15-én kitört a forradalom. Hazánk túl sokáig állt Habsburg uralom alatt, a pesti ifjak azt kiáltották: elég volt! A dicsőséges forradalom azóta is Magyarország egyik legjelentősebb nemzeti ünnepe, s immáron 176 éve azóta is rendületlenül őrizzük március idusának szellemét. Évről évre kitűzzük a trikolor kokárdánkat, hogy mi magunk is részeseivé váljunk a szabadságért folytatott küzdelemnek. És bár a Habsburg elnyomásnak már híre sincs, a magyarság azóta is sok nehézséggel és problémával küzd nap mint nap. Felvettük a harcot a Coviddal, amely romba döntötte a világ gazdaságát. Még talpra sem álltunk, de máris kitört az orosz-ukrán háború a szomszédunkban, Brüsszel elhibázott szankciói miatt pedig egész Európa szenved. A migráció nem szűnt meg, s közben a gyermekvédelmi törvényeket is szigorítani kell. Nem könnyű ma országot vezetni. Fontos kérdések mentén mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
Orbán Viktor - mint egykoron Petői Sándor - a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédet március 15-én. Sok fontos témát érintett a miniszterelnök.
1848 márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin: Bécsben barikádokban harcoltak. Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára (az volt az első Békemenetünk)
- kezdte el sorolni a miniszterelnök.
A magyar forradalom nem romboló, hanem építő, melynek végén nem halál, hanem élet sarjad belőle. Ilyen a forradalom, ha a magyar fiatalok csinálják - jegyezte meg Orbán Viktor. A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy a legfontosabb kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Orbán Viktor szerint ez tévedés:
A fontos kérdés az, hogy mi milyen gyerekeket hagyunk a világra, elvégre valójában ezen múlik minden.
Ezen múlt minden már 1848-ban is: már ekkor is hazájukat szerető fiakat hagytak a világra a szülők: így születhetett meg a forradalom is.
Haza csak addig van, ameddig van, aki szeresse. Tudták, hogy a magyar haza örökös fenyegetettség árnyékában él
- mondta Orbán Viktor.
A magyar hazát csak és kizárólag a polgárok szeretete és hűsége biztosítja már évszázadok óta. A nyugati világban emberek milliói élnek úgy, mint aki a semmiből jön és semmibe megy. Ezért gondolják azt, hogy nem kell tekintettel lenniük semmire és senkire: háborúkat robbantanak ki, országhatárokat rajzolnak át, semmibe veszik a holtakat, megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi magyarok másképpen élünk: mi jövünk valahonnan, és tartunk valahová.
Elődeinktől küldetést kaptunk: a magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes, vagy nem gyötri lelki nyavalya. Nekünk kevés, ha mindenki azt csinálhat, amit akar. Nekünk a szabadság annyit jelent, hogy nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr. A létezés magyar minősége az emberi élet legnagyobb minősége.
A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.
Mi, magyarok tudjuk, hogy ha egyedül állunk a világban, nem szabadok vagyunk, hanem magányosak. A márciusi ifjak azt kiáltották: mi magyarok társak vagyunk a hazában: honfitársak. Társ az is, aki előttem jár és utánam jön.
A magyarok élete folyamatos láncolat Szent István királytól Mátyás királyon át az 56-os forradalmárokig. Dicsőség az ősöknek!
- mondta.
A magyar hősök mindig bátran cselekedtek: akkor is, amikor esély sem volt a győzelemre, és akkor is, amikor tudták, hogy ők maguk nem fogják meglátni a győzelmet.
Olyan nincs, hogy valami egy kicsit kard és egy kicsit lánc is legyen
- mondta Orbán Viktor, és kijelentette, legelőször arra kell válaszolni, hogy rabok legyünk-e vagy szabadok. Ma is így van ez.
Európa ma nem csendes
Európa ma nem csendes: ma mindenki Brüsszeltől félti a szabadságot. Brüsszel ugyanis olyasmire készül, amire a magyarok keze nem áll rá. Be akarnak minket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak ránk kényszeríteni, át akarják nevelni a gyermekeinket. Ebből azonban Magyarország nem kér! Mi szuverén ország vagyunk, és az is maradunk.
Brüsszel nem az első birodalom, amely szemet vetett Magyarországra. Büszke és önérzetes ország vagyunk: a mi akaratunkat megtörni nem könnyű. Előbb-utóbb minden birodalom belátta, hogy erőszakkal, Bach-terrorral, vörös csillaggal elnyomni bennünk nem lehet. Mi vagyunk, akikbe beletörik a fog és a bicska. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát. Rájött már a világ: mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket.
A kiegyezéssel megmutattuk: ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár
- emlékezik vissza. Ugyanakkor Brüsszel ezt nem akarja megérteni.
Ha nincs más megoldás, el kell foglalnunk Brüsszelt
Most Brüsszelig fogunk menetelni, és fogjuk megteremteni a változást Európában. Nem vagyunk mai csikók: tapasztaltak vagyunk és tudjuk, hogyan kell átrendezni a politikai életet.
Itt az ideje, hogy a helytartó tanács Brüsszelben is reszketni tessék.
Nem tűrjük el, hogy adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, háborúba vigyék Európát, hogy betelepítsék a migránsokat. Mi itt Európában ismerjük a háború borzalmait. Egy emberöltő és egy nemzedék ment rá az utóbbi háborúra. Magyarország éppen ezért csak a béke mellett állhat, nem kérünk a háborúból.
Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk!
- mondta, és kiemelte: nem vagyunk egyedül. Bár a lengyeleket elsodorta Soros baloldala, de a szlovákok felébredtek, a csehek és az osztrákok ébredeznek, az olaszok irányba álltak, és fellázadnak az amerikaiak is. Az év elején még kevesebben voltunk, de most mi leszünk a többség.
Európában és Amerikában is helyreáll a normális élet.
Mindenki megtalálhatja majd a helyét, kivéve azokat, akik kiírták magukat a történelemből. Akik hitszegő módon hátba szúrták a nemzetet, akik elvették a pénzt a tanárok zsebéből, akik gender-őrületet hoztak hazánkba, akik rosszabbak, mint a labancok. Nekik az árulók sorsa jut majd.
Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. Nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés
- idézi Szabó Magdát.
Dönteni kell
Orbán Viktor kiemelte, hogy elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, hogy döntsünk. Június 9-én itt az európai választás, mely elől nem lehet elbújni. Az is ki fog derülni, milyen gyermekeket hagyunk a világra.
Íme a beszéd lényege röviden, 3 percben!
