Mit mond a jogi szakértő?
Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig büntetendő – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója, akit az Osváth Zsolttal összefüggésbe hozható információkkal kapcsolatban kérdeztünk. Az alkotmányjogász kifejtette: hazánkban nem csak a tizennégy év alattiak kapcsán lehetséges szexuális bűncselekmény megvalósulása, még beleegyezés megléte esetében sem.
– Egy esetleges büntetőeljárás, illetve a megalapozott gyanú és a bizonyítékok okszerű mérlegelését követő vádemelés után a büntetőjogi felelősség megállapításához a bíróságnak két elemet kell vizsgálnia és az eset konkrétumaival összefüggésben értékelnie:
a gyermekkel szemben fennállt-e hatalmi vagy egyéb befolyási helyzet, illetve megvalósult-e az ezzel való visszaélés.
Megjegyzendő, hogy a törvény értelmében nemcsak a ténylegesen létrejött szexuális együttlét, hanem azon túl az arra való rábírás is – hogy a sértett mással közösüljön vagy más szexuális cselekményt végezzen – üldözendő – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója az Osváth Zsoltról kiderült információkkal kapcsolatban.
Mint ismeretes: az egyik népszerű hazai YouTube-csatorna egyik videójában azzal vádolta meg Osváth Zsoltot egy transznemű influenszer, hogy harmincévesen kielégített egy tizenhat éves fiút. A Noryna Diamond névre hallgató férfi azt állítja, hogy a szexuális aktus létesítésekor még kiskorú fiú a lakótársa volt, onnan tud az esetről. Osváth Zsolt emellett egy videón beismerte, hogy többször is pornográf képeket kért egy kiskorú fiútól.
Az ügy azután kapott széles körben nyilvánosságot, hogy az influenszerről és a fiatal fiúról készült pornográf felvételek elterjedtek. A közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István szexuális visszaélés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést a kedden megjelent beszámoló alapján.
Ifjabb Lomnici Zoltán elmondta: kiindulópont, hogy a beleegyezési korhatár a büntetőjogban az az életkor, amelynek betöltése után az egyén jogot formál arra, hogy szabad döntés alapján létesíthessen szexuális kapcsolatot nemtől függetlenül. Ugyanakkor a büntető törvénykönyv a nemi együttlétek kapcsán
külön figyelmet szentel a tizennegyedik életévüket betöltött, de még kiskorú személyek védelmére.
Mint a szakértő kifejtette: a magyar büntetőjogi szabályozás vonatkozó szakasza a 2011/93/EU parlamenti és tanácsi irányelv, illetve a 2007-es Lanzarote egyezmény rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba.
– A két nemzetközi jogforrás kifejezetten nevesíti a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális abúzusok olyan eseteit, ahol „bizalmi, fennhatósági vagy befolyásolási viszonnyal” való visszaélés valósul meg, illetve amikor „visszaélnek a gyermek különösen kiszolgáltatott helyzetével, főként valamilyen mentális vagy testi fogyatékosság vagy függőségi helyzet miatt” – ismertette.
Hozzátette: a magyar büntető törvény indoklása úgy fogalmaz, hogy a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely kívül esik a törvényben konkrétan nevesített meghatározásokon, mint a hozzátartozói, nevelői minőség, azonban hasonló jellegű személyes vagy függelmi viszony keletkeztetésére alkalmas.
A Századvég jogi tanácsadója elmondta:
Fontos alapvetés, hogy hazánkban nem csak a tizennégy év alattiak kapcsán lehetséges szexuális bűncselekmény megvalósulása, még beleegyezés megléte esetében sem. Az abszolút korhatár tizennegyedik életévét betöltött személynek tilos tizenkét év alattival szexuális kapcsolatot létesíteni, tizenkét és tizennégy év közötti személlyel pedig csak tizennyolc év alatti létesíthet szexuális kapcsolatot. Ugyanakkor annak, aki a tizennegyedik életévét betöltötte, bárkivel lehet szexuális kapcsolata, ha az kölcsönös beleegyezésen alapul, a korábban hatályban volt szabályok alapján azonos nemű személyek között természet elleni fajtalanságnak minősült, ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel fajtalankodott – mondta a szakértő. Ifjabb Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet, hogy
miközben az ellenzék – részben a szélsőséges baloldali LMBTQ-lobbi hatására – egyetlenegy, a kormányzat által kezdeményezett törvényi szigorítást nem támogatott az Országgyűlésben kiskorúakkal szembeni visszaélésekhez kapcsolódó ügyekkel összefüggésben, ezzel szemben az látszik, hogy a társadalom túlnyomó többsége mélységesen elítéli, és a közvélemény egy része akár aktívan fel is emeli a hangját az efféle deviáns, közerkölcsöt sértő cselekményekkel szemben.
A szakértő szerint egyértelmű a magyar emberek széles körű támogatása arra vonatkozóan, hogy az állam határozottan és szigorúan lépjen fel minden ilyen esetben, és védje meg egyik legfontosabb közös erőforrásunkat, a gyermekek és a fiatalok testi és lelki egészségét - írja a Ripost.