"Volt, aki a szabadnapjáról jött be" - megható levelet küldött a mentősöknek az M7-es tömegbaleset túlélője
Áldozatos munkát végeztek a február 25-i tömegbaleset helyszínén a mentők és a tűzoltók. Az egyik túlélő most részletesen beszámolt arról, hogyan élte meg az önzetlen segítséget.
Könnyekig megható köszönetnyilvánító levelet írt a február 25-i tömegbaleset egyik túlélője az Országos Mentőszolgálat munkatársainak, illetve a tűzoltóknak. Mint azt a Bors megírta, az M7-es autópályán a velencei pihenőhely közelében a sűrű köd miatti rossz látási viszonyok eredményeképp mintegy 40 jármű egymásnak csapódott. A balesetben egy autóbusz, néhány kamion, több személygépkocsi és kisteherautó is érintett volt. Összesen 18-an megsérültek, egy 70 éves férfi azonban életét vesztette. A sérültek között volt egy szülő és a gyermeke is.
Példaértékű, hogy a környéken több tűzeset, illetve az autópálya mindkét irányában több szakaszon egy időben történt balesetek ellenére is gyorsan kiérkezve, profi, jól megszervezett szakszerű ellátást biztosítottak az összes sérült számára! Később tudtam meg, hogy volt, aki a szabadnapjáról jött be, hogy segítsen! Szintén köszönet illeti az önkéntes segítőket is!
- írta a levelében a szülő, aki a mentősöknek engedélyezte, hogy a kedves sorokat az OMSZ Facebook-oldalán közzé tegyék.
– Sajnos egy ilyen helyzetben az embernek nem jut eszébe, hogy neveket kérdezzen, de külön köszönet annak a két mentősnek, akik a 3,5 éves kislányomat és engem vittek be a Székesfehérvári Szent György Kórházba. Nem lehetek elég hálás a kedvességükért és empatikus hozzáállásukért, amit felénk nyújtottak egy ilyen nehéz helyzetben – folytatta a levélíró.
Szintén szeretnék köszönetet mondani annak a másik két mentősnek, akik Édesanyámat vitték szintén a Székesfehérvári Kórházba mellkasi sérüléssel és Édesanyám elmondása alapján szintén nagyon kedvesek és empatikusak voltak. A gépkocsivezető még egy pokrócot is tett Édesanyám feje alá, hogy komfortosabban érezze magát és tett rá egy plusz takarót, hogy ne fázzon. Apró dolgok ezek, számunkra mégis akkor a minden volt! Végül pedig szeretnénk köszönetet mondani a Szent György Kórház Traumatológián dolgozó összes orvosnak, nővérnek és mindenkinek, aki az ellátásban részt vett, illetve a szabadnapját feláldozva bejött, hogy a rászorulóknak segítsen
– fejezte be a szülő.
