Szakértők szerint a hirtelen módosulás igenis káros a szervezetre.
Jön a tavasz, jön a nyár, jön a jóidő, hosszabbodnak a nappalok. És jött.. az óraátállítás. Vasárnap hajnalban, március 31-én magyar idő szerint hajnali kettőről háromra álltak át a digitális órák. Habár így a nappalok hosszabbak lettek, így tovább lehetünk a szabadban, ha jó a hőmérséklet, a testünk szakértők szerint nem örül ennek a hirtelen változásnak. Komoly kockázata van ugyanis minden egyes ilyen téli vagy nyári időszámításra való átállásnak.
A testünknek van ugyanis egy belső órája, ami igazodik az anyagcserénkhez. Vagyis, hogy mikor ébredünk magunktól, mikor vagyunk álmosak vagy épp éhesek. Igazából egy "napi bilológiai óráról" beszélhetünk, amelyet a fények kifejezetten befolyásolnak. Így az, hogy hamarabb van világosabb vagy épp sötétebb az óraátállítás miatt, igenis zavaró számára.
Az alvásszakértő Nilong Vyas szerint egy ilyen átállás során például a tesi hormonoknak több nap is kell, hogy alkalmazkodjanak az új, kialakult helyzethet, miután alapvetően az évszak miatt naplemente és napfelkelte módosulás is sok neki, nemhogy még az, hogy egy óra eltűnik az életünkből. Az eredmény ilyenkor leginkábbb abban látszódik meg, hogy napokig álmosak vagyunk, főleg az esték folyamán.
Kimutatások készültek arról is, hogy ilyen, a tavaszi óraátállítást követően megnőnek az autóbalesetek, a munkahelyi sérülések és a szívrohamok számai. Épp ezért a jövőre nézve a szakértők azt tanácsolják, hogy az óraátállás előtti héten minden alkalommal 10-15 perccel hamarabb feküdjünk le aludni. De ha ez nem megy, akkor állítsuk az ébresztőt ugyanennyi idővel korábban.
Ugyanígy, a nyári időszámítás elején érdemes küzdeni hétvégéken a korai alvás vagy a napközbeni szundi ellen, amivel esetleg pótolni akarnák, a hétköznap kiesett órák számát. Végül pedig, amivel ez a biznoyos belső biológiai óra a legkönnyebben "újraindítható": a napfény. Reggelente ugyanis arra lesz a legegyszerűbb felkelni óraállítás után - írja a Mirror.