Katalin soha nem tanulta az újraélesztést, de egyik pillanatról a másikra alkalmaznia kellett, méghozzá a saját gyermekén.
Minden édesanya rémálma valósult meg egy felvidéki városban, amikor Katalin arra lett figyelmes április 22-én reggel, hogy a csaknem kétéves kislányának valami komoly baja van. A kétgyermekes anyuka éppen a délelőtti altatáshoz készítette elő a kisebbik lányát, amikor feltűnt neki, hogy a gyermek nincs jól.
A kelleténél jobban nyögdécselt, aztán egyszer csak rángatózni kezdett és görcsbe feszült az egész teste, annyira, hogy letenni sem bírtam, majd láttam, hogy kezd belilulni, azaz nem kap levegőt. Szóltam a férjemnek, hogy hívja a mentőket, de tudtam, hogy muszáj csinálnom valamit, mert addig meghal, míg ők ideérnek.
– emlékezett vissza a félelmetes reggelre Katalin, aki azt is elmondta, hogy az a pár perc, amíg a rohamkocsi megérkezett neki és a férjének egy örökkévalóságnak tűnt.
– Nem is igazán tudom, hogy honnan jött, mert sosem tanultam ilyet, persze láttam tévében, de élőben ezt csinálni, főleg úgy, hogy az embernek a saját gyermekén kell végeznie nagyon más.
Azt hiszem, ösztönből cselekedtem, és elkezdtem lélegeztetni a kicsit. Nem tudtam, hogy jól csinálom, vagy nem, csak tettem, aztán amikor elkezdett a színe visszatérni, sejtettem, hogy jól csinálom
– folytatta az édesanya, aki arról is beszélt, hogy aztán egyszer csak megjöttek a mentők, aki stabilizálták a kislányt.
– Később a kórházban elvégeztek számos vizsgálatot és kiderült, hogy a Camplylobakter-fertőzés okozta az életveszélyt, emiatt lett lázgörcse, ebből előtte mi annyit érzékeltünk, hogy ment a hasa – fejtette ki a hős anyuka, aki azt is elárulta, hogy szerdán már haza is engedték őket és a későbbi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy nem lett agykárosodása a gyermeknek az oxigénhiányos állapot miatt.