Ezért veszted el az eszedet, amikor szerelmes vagy - itt a tudományos magyarázat
Számtalan filozófus, költő és dalszerző tette már fel a nagy kérdést, hogy mi is valójában a szerelem? Nem meglepő hát, hogy a tudósok is előálltak a saját válaszukkal.
A tudományos válasz a szerelemre a képalkotó technológia fejlődésének köszönhetően születhetett meg, ennek segítségével ugyanis a neurológusok napjainkban már sokkal jobban átlátják, hogy mi történik az agyban, amikor az emberek szerelmesnek érzik magukat.
Nem számít, mit mondanak a költők és a művészek: a szerelem érzése ugyanis valójában precízen összehangolt kémiai folyamatok eredménye, ami a központi idegrendszerben zajlik. Persze, sokkal líraibb, ha egy művész a szív húrjait pengeti, amikor leírja a szerelmet, mint amikor a tudósok összegzik, hogy mi történik a hipotalamuszban. Pedig a szerelem okát és összetevőit az agyban és nem a szívünk valamelyik pitvarában kell keresnünk – derült ki a Case Western Reserve University tanulmányából.
Vágy és vonzalom
A szerelem során tapasztalt leginkább domináló érzelmek a vágy, a vonzalom és a ragaszkodás. A kutatók rávilágítottak, hogy ezek az érzések az agy különböző területein alakulnak ki, más-más kémiai folyamatok eredményeként jönnek létre.
A vágy érzése az agy hipotalamuszából ered és olyan alapvető szükségletekhez kapcsolódik, mint a szomjúság és az éhség
- mondta Dr. Cynthia Kubu, a kutatást végző Case Western Reserve University rektorhelyettese, neuropszichológus.
Vonzalom és vágy
Egy románc korai szakaszában itt olyan kritikus hormonok termelődnek, mint az oxitocin és a vazopresszin. Ezek kölcsönhatásba lépnek az agy jutalmazó rendszerével, ezáltal pedig dopamin szabadul fel, amitől könnyen „függővé válunk”. Egyúttal csökken a szerotoninszint is az agyban, ami hasonló, ahhoz, mint amit a kényszerbetegségben szenvedők is tapasztalnak, de kísértetiesen hasonló folyamat megy végbe az agyban a kokain fogyasztásakor is. Felszabadul ilyenkor noradrenalin is, ami eufóriát okoz, és hozzájárul ahhoz, hogy a szerelem korai szakaszában szédüljünk és izgatottak legyünk. Ez az anyag azonban a szorongás érzését is táplálhatja – ami szintén gyakran tapasztalható, ha valaki szerelmes.
A rózsaszín köd és ami mögötte van
Miközben ezek a kémiai folyamatok zajlanak, addig csökken az aktivitás az agy félelemérzetért felelős területein, valamint a kritikus ítélőképességet biztosító kérgi régióban. Az, hogy búcsút inthetsz az észszerűségnek, amikor szerelmes vagy konkrétan azért van, mert csökken a prefrontális agyi kéreg aktivitása. Ez az agynak az a régiója, amely a logikus döntéshozatalhoz is kapcsolódik…
A kötődés kialakulása
A kutatásokból kiderült az is, hogy a vazopresszin és az oxitocin közötti kölcsönhatás segít a romantikus érzelmek fenntartásában is. Kimutatták, hogy ezek a hormonok nem csak a szerelem korai szakaszában vannak jelen, tehát fontos szerepük van a hosszútávú kapcsolatok fenntartásában. A mámorító szerelmi kapcsolat első hat hónapja után a szerotoninszintünk normalizálódik, és tisztán láthatjuk szeretőnk erősségeit és gyengeségeit. Innentől már hosszútávú kapcsolatra rendezkedünk be, amely a stressz csökkenésével, a kötődés növekedésével és a biztonságérzettel jár együtt. Ezért főleg az oxitocin a felelős.
Abban viszont egyetértenek a kutatók, hogy a hormonok nem statikus mennyiségben termelődnek, így a szerelem magasságai és mélységei is változóak. Emiatt éli meg mindenki másképpen a szerelmet és ezért létezik többféle szerelem akár egyetlen ember életében is.
