"Elvesztettük a reményt" - Nincs menekvés a szili romházból, mégis ott élnek Erzsébeték - Fotók
Továbbra sincs menekvése a Szilben élő házaspárnak, és a fiuknak az otthonukból. A család élete több mint egy éve hullott szét, amikor a házuk összeomlott. A romépületből csak egy szoba és a konyha maradt meg, ott élnek. Minden reményük elveszett, hogy elmehessenek onnan.
Hatalmas robajt hallottak, mintha bomba robbant volna – így idézte fel korábban a súlyos beteg házaspár, Horváth Jánosné Erzsébet és Horváth János, hogyan változott meg az életük egy csapásra. A családnak fiukkal, Edével 2023. januárjában kellett menekülniük a kétszobás szili házukból, az épületből egy szál papucsban rohantak ki az épületből. A ház az előtte lévő sok eső és erős szél miatt dőlhetett össze.
Nincs remény?
Erzsébeték élettragédiája bejárta az országos sajtót. A család otthonából szinte semmi sem maradt: az egyik szoba és a fürdő is építőelemeire hullott, ám hiába kértek segítséget, még mindig a lakhatatlanná nyilvánított romház falai között kell élniük. Korábban a Ripost írta meg, hogy a tavalyi karácsonyt is a Győr-Moson-Sopron vármegyei ház hideg falai között kellett átvészelniük, mert segélykiáltásukat senki nem hallotta meg – hiába fújtak riadót a közösségi médiában…
Erzsébet és párja, súlyos betegek. Az asszony több mint 11 alkalommal volt a baleset óra kórházban, agyvérzése volt, lebénult a fél oldala. Férjének, Jánosnak pedig életmentő műtétje is volt, az epehólyagja durrant szét. A családot a Bors megkereste, hogy élnek most, de helyzetük azóta még rosszabb: bármelyik pillanatban rájuk omolhat az otthonuk.
Elvesztettünk minden reményt! Karácsony után két hónapra albérletbe költöztünk, de nem bírtuk fizetni. A gyógyszereinket is fizetnünk kell, de a fiam alkalmi munkát tud csak vállalni. Nincs pénzünk elhagyni ezt a házat, félünk, mi lesz.
– kezdte el mesélni Erzsébet.
„Másunk nincs”
A 64 éves asszony elmondta, a vizet kannában hordják a házba, mert ami másnak kényelem, nekik luxus.
- Már rég kikötötték a vizet a házban, Ede hordja a község központjából. A kútvízzel mosok és fürdünk. Másunk nincs – mondja szomorúan Erzsébet.
A ház hátszó részének romjai még mindig őrzik a borzalmas este emlékét, amikor az épület omlani kezdett, ráadásul a szoba, amelyben hárman élnek, ablakán még mindig fel van ragasztva a felirat:
Vigyázz! Balesetveszély! Az épületet megközelíteni tilos!
Az épületből a család úgy érzi, már nem tud elmenni. A helyi önkormányzatnak a keze ugyanis megvan kötve.
Nincs szükséglakás a településen, és másoktól sem kaptunk segítséget – mondta Erzsébet, aki attól tart, bármikor rájuk omolhat a ház. Az épületszörnyet „már csak a szent lélek tartja”, hiába rögzítették körbe vastag gerendákkal, a ház falai tovább repedeznek.
Nagyon kérem, segítsen valaki!
- zárta szavait Erzsébet.
