Összetört a nagymama, zokogva vallott: egyedül neveli unokáját Mária, elvesztették a fedelet a fejük felől
Lehetetlen körülmények közé került egy 12 éves, genetikai betegségben szenvedő kislány és az őt nevelő nagymamája. Hiába imádják egymást, a sorsuk azzal fenyegeti őket, hogy egymás nélkül kell élniük. Elveszítették otthonukat, így a gyermek intézetbe, a nagymama utcára kerülhet, és egyelőre hiába kilincselnek segítségért.
Megrázó belegondolni, hogy egy 12 éves, genetikai betegségben szenvedő kislány és az őt nevelő nagymamája milyen nehézségekkel néz szembe, akár utcára is kerülhetnek. Csepelen él a kis Leonetta és nagymamája, aki minden követ megmozgat, hogy együtt maradhassanak, de a helyzetük pillanatnyilag reménytelennek tűnik. Megindító történetüket a Borsnak mesélték el.
Mint a borsó meg a héja, olyan a kislány kapcsolata a nagymamájával, feltételek nélkül szeretik egymást.
Én Leonettát szinte csecsemőkora óta nevelem. Nyolc hónapos volt a kislány, amikor az édesanyja itt hagyta, azóta én vagyok a hivatalos gyámja. Sajnos mindkét szülő alkalmatlan a gyereknevelésre. Az édesapa, a fiam elköltözött tőlünk és mi nem tudtuk fizetni az albérletet. Mi ketten a nyugdíjamból és a családi pótlékból élünk
– kezdte a történetüket a 62 éves nagymama, Horváth Mária. A kislány és nagymamája együtt küzdenek, hogy a felszínen tudjanak maradni és ne kerüljön a kislány intézetbe. Leonetta imád olvasni és még rajzversenyt is nyert, annyira tehetséges, pedig nincsenek profi rajzeszközei. Focizott is, ami veszélyes számára, mivel komoly betegsége van, de szereti a sportot nagyon. A rossz körülmények ellenére a kislány mindig számíthat a nagymamájára, aki érzelmi biztonságot nyújt neki és mindent megtesz érte, pedig az ő egészsége is megromlott. De nem adják fel, hanem folytatják a kilátástalannak látszó, de nem reménytelen küzdelmet.
"A kislány genetikai betegséggel küzd, rendszeresen a Bethesda kórházba hordom, ott kezelik. A szervezete nem fejlődik úgy, ahogyan a többi gyereknek. A belső szervei a 6-7 évesek szintjén vannak, miközben már lassan 12 éves lesz a kislány. Mindezek ellenére okos, kedves, illetve figyelmes, nagyon szeretik őt az iskolában"
– fogalmazott könnyes szemmel a nagymama. A gyerek édesapja sok tartozást halmozott fel, majd magukra hagyta őket, így az albérletből el kellett költözniük.
A nagymama az önkormányzathoz fordult segítségért, de ott csak ígéreteket kapott, hogy várjon, amíg felszabadul egy üres szociális lakás vagy az anyaotthonban hely, majd akkor segítenek, egyelőre csak a várólistára tudták őket felvenni, illetve egy szállóra mehettek, aminek az egyhavi költségét fizették. A kapott szobát az asszony a saját pénzén kifestette, hogy otthonosabb legyen számukra. Azonban a közös zuhanyzó és illemhelyiség, amelyet legalább 40 ember használ, nem való egy ilyen korú beteg gyereknek, így eljöttek onnan. Jelenleg a nagymama másik gyermekénél, a lányánál laknak, aki egy egyszobás albérletben él és a főbérlő nem engedi, hogy mások is ott lakjanak vele, így onnan menniük kell mielőbb. Találkozásunk idején az alpolgármester is eljött és ígéretet tett, hogy segítenek, de türelmet kért. Ígéretek már vannak, megoldás még nincs.
Az iskola tanárai is segítették őket
A költözésnél csak a ruháikat tudták magukkal vinni, a kislány tanárai adtak nekik ágyneműt. A nagymama most vidékre megy a kislánnyal egy rokonhoz, ahol meghúzhatják magukat, amíg a kislány online, távoktatásban befejezi a tanévet. A Baptista Szeretetszolgálat fenntartásában működő iskola jövőre ösztöndíjat ad a kislánynak, aki szorgalmas, okos és jó tanuló. A nyárra balatoni táborozást kapott jutalmul, a jó eredményeiért.
Azt mondom neki mindig, hogy tanuljon, mert csak úgy viszi valamire az életben, de addig még itt kell lennem és fel kell nevelnem őt
- mondta sírva a nagymama. Elszánta magát: nem engedi, hogy az unokája az utcára vagy intézetbe kerüljön. Az életvidám kislány, aki egyébként húsz kilót sem nyom, nagyon reménykedik, hogy nyáron megoldódik a helyzetük és ő itt maradhat, ebben az iskolában, ahol jól érzi magát.
Imádkozom minden este, megcsinálok mindent és rendes vagyok, hogy segítsen minket az Isten
– mondta Leonetta búcsúzóul.
