„Tudom, hogy az angyalok vigyáztak rá aznap” – Egy éve esett össze az iskolában Dávid, azóta rácáfolt orvosaira a 15 éves fiú
Május 9-én volt egy éve annak a balesetnek, ami megváltoztatta a salgótarjáni fiú, Dávid és családja életét. Dávid az iskolaudvaron focizott, amikor egyszer csak összeesett, megállt a szíve. A fiút mentőhelikopter szállította kórházba, orvosai pedig nem sok jót ígértek az agykárosult fiúnak.
Ahogy arról a Bors már többször is beszámolt, hihetetlen éven van túl a salgótarjáni Dávid és családja. A 15 éves fiú tavaly május 9-én esett össze az iskolaudvaron, majd a hosszas újraélesztés bár sikerrel járt, a fiú orvosai azt jövendölték, hogy Dávidnak visszafordíthatatlan agykárosodása lett, nem lesz képes az önálló életre, ágyhoz kötve kell leélni majd az életét.
Azt mondták jó, ha integetni képes lesz
Nem jó érzés visszagondolni a baleset napjára, eszembe jutnak a dolgok a mai napig, és valószínű életem végéig elkísérnek. Borzalmas évet tudhatunk magunk mögött, viszont a rosszban ott a jó is, hogy ő itt van, jól van. Nagyon hálás vagyok érte Istennek és azoknak az embereknek akik szurkoltak érte, gondoltak rá. Egy éve nagyon sok angyal vigyázott rá és volt mellette
– emlékezett vissza az egy évvel ezelőtti balesetre Szandra, Dávid édesanyja, aki egész idő alatt fia mellett tartózkodott a kórházban, ezzel kockára téve állását és megélhetésüket. Szandra mindvégig hitt a csodában, hogy fia rá fog cáfolni az orvosokra és fel fog állni az ágyból, képes lesz hazatérni a kórházból. Mint mindig, az anyai megérzés győzedelmeskedett: a 15 éves fiú hősként küzdött és apránként, de fejlődni kezdett.
– Az orvosok azt mondták, hogy örüljek, ha majd a kezével integetni tud, de ez lesz a maximum. Én nem akartam hinni ebben, fohászkodtam Istenhez, majd Dávid felébredt és egyre jobban lett. Amikor láttam a fejlődést, volt, aki kinevetett, hogy képzelődök, hogy csak így reagál az agy. Az orvosok csodálkoztak, hogy én mit várok ettől a helyzettől, mert hát már ő nem lesz az, aki volt, az az egészséges gyerek! Ebben egy igazság van, hogy
valóban nem az a gyerek jött vissza, hanem egy sokkal erősebb.
– részletezte Szandra, akit már arra készítettek fel az orvosok, hogy a fia nem tud majd önállóan enni, inni és lélegezni sem. Dávid azonban mindenre rácáfolt, felépülése egy igazi orvosi csoda.
Még hosszú az út, de nem adják fel
Dávid mintha csak érezte volna, hogy az anyukája mennyire hisz a felépülésében, hihetetlen tempóban fejlődött és bebizonyította, hogy igenis fel lehet gyógyulni egy visszafordíthatatlannak ítélt agykárosodásból. Természetesen a balesetnek még mindig vannak nyomai, Dávidnak még sokat kell tanulnia és fejlődnie, hogy újra olyan állapotban legyen, mint a baleset előtt, de a család nem adja fel.
– Előre megyünk ugyan úgy és azon vagyunk, hogy minél hamarabb visszarázódjon a mindennapi életbe! Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy még van út előttünk bőven, de pozitívan állunk hozzá és Istenben bízva, ahogy eddig végig. Dávidnak még rengeteg fejlesztésre van szüksége és igyekszik is nagyon. Még azért fáradékony néha, de nyilván idő azért ekkora sokk után, ami vele történt! Én meg próbálok nem visszagondolni arra a szörnyű napra, bár nehéz – tette hozzá az édesanya, aki korábban azt is elmondta, hogy Dávidnak kisebb memóriakiesése van a baleset óta.
Sok mindent nem tud, amit eddig igen, például írni, olvasni és számolni sem. De nem tudja például azt sem, hogy milyen színek és állatok vannak, így újra meg kell ismerkednie a világgal, mint egy kisgyereknek
– tért ki rá Szandra, aki mindezek ellenére nem is lehetne hálásabb, hiszen Dávid a balesethez képest jól van, rácáfolt az orvosokra. Ma már boldogan játszik kiskutyájával, heti 10 órát iskolába jár és gyakran betér családjával a salgótarjáni fagyizókba, ahogy azelőtt.
