Európa egyre közelebb kerül egy nukleáris háborúhoz
Az európaiaknak szárazföldi csapatokat kell küldeniük az ukrán háborús zónába, erről a francia elnök beszélt egy lapinterjúban. Emmanuel Macron azt mondta: Oroszország nem győzhet Ukrajnában. Közben a brit külügyminiszter Kijevben járt és éveken át tartó támogatást ígért. Azt mondta: az sem gond, ha a brit fegyvereket az ukránok orosz területen vetik be. A lengyelek is fokozták a háborús pszichózist, szerintük ugyanis a háborúnak nincs diplomáciai megoldása. Szakértők szerint egyre közelebb lehet Európa a nukleáris háborúhoz.
Ha nem vállalunk katonai konfliktust Oroszországgal, akkor Moszkva megtámadhatja a lengyeleket és a litvánokat, ezért nem zárok ki semmit – nyilatkozta a The Economistnak Emmanuel Macron, melyről a Mandiner számolt be.
A francia elnök megerősítette: kitart a nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről szóló korábbi kijelentései mellett.
A harmadik világháború kitörésével fenyegető francia nyilatkozatra válaszul a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov figyelmeztette Emmanuel Macront: az ilyen kijelentéseknek komoly következményei lehetnek.
„Ez egy nagyon fontos és nagyon veszélyes kijelentés. Franciaország, amelyet a francia államfő képvisel, továbbra is folyamatosan arról beszél, hogy esetleg közvetlenül is részt vesz a helyszínen az Ukrajna körüli konfliktusban. Ez egy nagyon veszélyes tendencia” – fogalmazott a Dmitrij Peszkov.
A mostani már a sokadik Emmanuel Macron háborúpárti kijelentéseinek sorában. A francia elnök február óta beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, nemrég pedig már a nukleáris fegyvereket is szóba hozta.
Nemrég a NATO-főtitkár is beállt a háborúpárti európai vezetők sorába.
Jens Stoltenberg a hét elején felszólította a szövetség tagjait, hogy a saját érdekeiket is rendeljék alá Kijev igényeinek – írja a Ripost.
„Ha azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – fogalmazott a NATO főtitkára, aki a fegyverszállítások fokozását is kérte.
Kedden aztán azt a javaslatot is megkapták a NATO tagjai, amely arról szólt, hogy a szövetség még 100 milliárd dollárt akar belepumpálni az ukrajnai háborúba. Szijjártó Péter külügyminiszter erről azt mondta:
a NATO öles léptekkel halad a vörös vonalak átlépése felé, amiben Magyarország nem hajlandó részt venni.
„Továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből. Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításokból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a 100 milliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Századvég tanácsadója szerint a vezető nyugati politikusok egyre többet beszélnek a nukleáris fegyverekről, pedig Moszkva korábban nem fenyegetett ezzel.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint beszédes, hogy az Egyesült Államok több európai országba is telepített atomtölteteket, majd provokációval vádolta Oroszországot, amikor Moszkva ugyanezt tette Fehéroroszországban.
„Az Orosz Föderáció ebben a kérdésben most, ami az atomháborút illeti, visszaüt. Először nem ők vetették föl – ez azt hiszem időbelileg tényszerű –, az esetleges nukleáris háború lehetőségét” – mondta az alkotmányjogász.
Szakértők úgy látják: az egyre fokozódó háborús helyzetben csak az amerikai és az európai uniós választások hozhatnak változást.
A NATO öles léptekkel halad a korábban közösen felrajzolt vörös vonalak átlépése felé – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt mondta: az észak-atlanti szövetség amellett, hogy az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba. Közben elemzők szerint a nyugati vezetők egymásra licitálnak a háborús hangulat fokozásában, amely nagyon könnyen egy atomháborúhoz vezethet.
Vlagyimir Putyint nem lehet diplomáciával meggyőzni a háború befejezéséről – erről a német külügyminiszter beszélt Lengyelországban. Annalena Baerbock úgy fogalmazott: az orosz elnök csak a nyers gazdasági és katonai erőből ért.
Hétfőn a NATO-főtitkár bírálta a szövetség tagjait, mert nem teljesítették az Ukrajnának tett fegyverszállítási ígéreteiket.
Jens Stoltenberg felszólította a NATO tagjait, hogy a saját érdekeiket is rendeljék alá Kijev igényeinek.
„Ha a szövetségesek azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – fogalmazott a NATO főtitkára.
Növelik a fegyverszállításokat, és a fegyvereknek minél előbb meg kell érkezniük a háborúba – mondta Jens Stoltenberg.
„Meg kell mutatnunk, hogy részünkről Ukrajna támogatása nem rövid távú és bizonytalan, hanem hosszú időre szóló, kiszámítható elköteleződés. Moszkvának meg kell értenie: nem győzhet” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és kiemelte: a szövetség keményen dolgozik Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítésén.
Közben
nyugati politikusok egyre többet beszélnek az atomfegyverekről is,
Emmanuel Macron francia elnök már nemcsak nyugati katonák Ukrajnába küldését latolgatja, hanem a nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát.
Egymásra licitálnak a háborús hangulat fokozásában a nyugati politikusok
– mondta a XXI. Század Intézet elemzője. Deák Dániel kiemelte: az Egyesült Államok és az EU, valamint az Oroszország között kialakult adok-kapok, világháborúhoz vezethet.
„Ha ez így megy tovább, még durvább eszközöket vetnek be, még inkább eszkalációs irányba megyünk, akkor bizony itt van a harmadik világháborúnak is a kockázata” – magyarázta Deák Dániel.
„A NATO is öles léptekkel halad a korábban közösen megrajzolt vörös vonalak átlépésének irányába” – mutatott rá Szijjártó Péter.
A NATO amellett, hogy az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését szorosabban akarja koordinálni, most már százmilliárd dollárt pumpálna még a háborúba – közölte a külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta:
Magyarország nem vesz részt a NATO fegyverszállítási és kiképzési műveletében, a kormány ehhez adófizetői forintokkal sem akar hozzájárulni.
„Mi a következő hetekben ezen javaslatok tárgyalása során továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből. Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításokból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a százmilliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából” – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hangsúlyozta:
látszanak az atomháborús előkészületek, de a kormány arra összpontosít, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból,
mert a kabinetnek a magyar emberek biztonsága és annak garantálása a legfontosabb.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.
Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”
A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.
„Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.
Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.
Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette:
Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kíván „politikai fikciókkal” foglalkozni, így nem akarja megkérdőjelezni az amerikai garanciát.
Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.
A francia elnök szerint a demokrácia sérülékenysége – különösen választások idején – lendületet ad „az antiliberális, vagy ahogy ma mondjuk, az illiberális impulzusoknak”.
Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.
Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.
Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.
