Hullazsákokba csomagolt kelet-európaiak...
A háborúpárti milliárdos spekulánsnak mindennél fontosabb Vagyimir Putyin legyőzése. Senkit és semmit nem spórol az ügyben. Hullazsákokba csomagolt kelet-európai katonákról is beszélt már korábban.
Soros György több nyilatkozata is bizonyítja, hogy kelet-európaiakat küldene inkább a halálba, mint hogy amerikai vagy nyugat-európai katonák haljanak meg a fronton. A milliárdos spekuláns az ukrajnai háborúval kapcsolatban is több kijelentést tett. Így például Soros – a saját honlapja tanúsága szerint – 1993. november 1-jén arról beszélt, hogy egy háború esetén a kelet-európai élőerő csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát.
A Mandiner is felhívta a figyelmet korábban a harminc évvel ezelőtt, még 1993-ban írt tanulmányára, amelynek címe: „Egy új világrend felé: A NATO jövője”. Ebben Soros György úgy fogalmazott:
Az Egyesült Államoknak nem kellene a világ rendőreként viselkednie. Ha cselekedne, akkor másokkal együttműködve cselekedne. Mellesleg a kelet-európai élőerő és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a Partnerség katonai potenciálját, mert csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak. Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben.
Soros György 2014. április 7-én egy véleménycikket jelentetett meg az Open Society Foundations oldalán, melyben arról írt, hogy új Ukrajna születik, melyet nem tud majd legyőzni Oroszország. Úgy fogalmazott: Egy új nemzet, egy új Ukrajna születésének vagyunk tanúi – egy határtalan jövővel, amelyet olyan emberek tesznek lehetővé, akik hajlandók életüket áldozni hazájukért.
A mostani háborúpárti elmélet pedig már tíz éve megjelent Soros György szóhasználatában. Nem egy európai vezetőtől hallani, hogy Ukrajna védi a Nyugatot. Soros György viszont már egy 2015. március 30-án megjelent interjúban Nyugat-Berlinhez hasonlította Ukrajnát, és kijelentette, hogy az ország az EU-t védi az orosz agresszióval szemben.
Ukrajna olyan, mint Nyugat-Berlin. Európában és Németországban túl sokan hunynak szemet e tény felett. […] Ukrajnát pénzügyi problémának tekintik, és úgy viselkednek Ukrajnával, mintha Görögország lenne. […] Az embereknek meg kell érteniük, hogy Ukrajna megvédi az EU-t az orosz agresszióval szemben. […] Én készen állok: vannak konkrét beruházási ötletek, például a mezőgazdaságban és az infrastrukturális projektekben. […] Egymilliárd dollárt tennék bele. Ennek nyereséget kell termelnie. A magánbefektetéseket erős politikai vezetéssel kell összekapcsolni.
A háborús pszichózis a milliárdos gondolataiban is folyamatosan feltűnik. Soros György 2022. május 24-én a Project Syndicate-en megjelent írásában a harmadik világháború esélyét is felvetette és Vlagyimir Putyin legyőzését a civilizáció megőrzéséhez is szükségesnek tartotta. Azzal fenyegetett, hogy összeomolhat a civilizáció, ha nem állítják meg az orosz elnököt. Mint fogalmazott:
Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez a velejéig megrázta Európát. Az Európai Uniót azért hozták létre, hogy ilyesmi ne történhessen meg. Még akkor sem, ha a harcok véget érnek, ahogyan végül meg kell, hogy történjen, a helyzet soha nem tér vissza a status quo ante állapotába. Valójában az orosz invázió a harmadik világháború kezdete lehet, amit lehet, hogy nem él túl a civilizációnk. Ukrajna inváziója nem véletlenül történt meg. A világ az elmúlt fél évtizedben, vagy még régebb óta, a két egymással homlokegyenesen ellentétes irányítási rendszer, a nyitott társadalom és a zárt társadalom küzdelmében vesz részt. […] Ma Kína és Oroszország jelentik a legnagyobb veszélyt a nyitott társadalmakra. […] Az ukránok minden tőlük telhetőt megtesznek, ellentámadásba lendülnek, időnként bátran behatolnak Oroszország területére is. Az ilyen taktikáknak megvolt az a további haszna is, hogy az orosz lakosság elé tárták azt, ami valójában történik. Az Egyesült Államok is mindent megtett az Oroszország és Ukrajna közötti pénzügyi szakadék csökkentése érdekében, legutóbb azáltal, hogy soha nem látott, 40 milliárd dolláros katonai és pénzügyi segélyt juttatott Ukrajna kormányának. Nem tudom megjósolni az eredményt, de Ukrajnának minden bizonnyal van esélye a harcra. […] A legtöbben elfogadjuk azt a gondolatot, hogy előbb-utóbb meg kell halnunk, de természetesnek vesszük, hogy civilizációnk fennmarad. Ezért minden erőforrásunkat mozgósítanunk kell a háború mielőbbi befejezése érdekében. Civilizációnk megőrzésének legjobb és talán egyetlen módja Putyin legyőzése. Ez a lényeg.
Az üzletember megjegyezte, a harmadik világháborút nem biztos, hogy túléljük.
Soros György a 2023. február 16-i müncheni biztonsági konferencián is bizonyította háborúpártiságát. Ott arról beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyetértett abban, hogy a háború csak ukrán győzelemmel érhet véget. Az amerikai spekuláns szerint az ukrán győzelem az orosz birodalom felbomlását eredményezné, ami nagy változás lenne jó irányba. Kiemelte:
Ukrajna stratégiai választás előtt áll: vagy további veszteségek árán beleragad a Wagner sakkban tartásába, vagy propagandagyőzelmet arat Oroszországgal szemben, és megőrzi korlátozott erőforrásait egy ellentámadáshoz.
Hozzátette: december 22-én Zelenszkij Washingtonba repült, hogy megvitassa a helyzetet Biden elnökkel, akivel egyetértettek abban, hogy a háborút csak úgy lehet befejezni, ha megnyerik azt. De Biden figyelmeztette Zelenszkijt, hogy vannak határai annak, amit hajlandó megtenni – húzta alá Soros.
A harmadik világháborút mindenáron el kell kerülni, és meg kell őrizni Európa támogatását Ukrajnának. A Biden-adminisztráció biztosítja Ukrajnának azokat a fegyvereket – légvédelmet, tankokat és rengeteg lőszert –, amelyek egy orosz támadás leküzdéséhez és a jövőbeliek elrettentéséhez szükségesek. Zelenszkij diplomáciai offenzívát indított az európai országokban, és sürgette azokat, hogy gyorsabban szállítsanak több tankot. Vadászgépeket is kért, és az európai országok beleegyeztek abba, hogy megkezdik az ukrán pilóták képzését a legkorszerűbb repülőgépek vezetésére – számolt be. Hangsúlyozta:
Prigozsint arra utasította Putyin, hogy a február 24-i orosz invázió évfordulója előtt győzelmet arasson. Megpróbálja megkörnyékezni Bahmut város ukrán védőit, ahol számbeli fölényben van. Lehetséges, hogy sikerülni fog, de valószínűtlennek tartom, mert az ukrán hadsereg erős ellenállást fejt ki, és amint Ukrajna bevetheti a megígért fegyvereket, fordulhat a kocka. […] Február 11-én Prigozsin interjút adott a The Guardiannek, amelyben bevallotta, hogy nem fogja tudni csapdába ejteni Bahmut ukrán védőit. „Sok út van kifelé és kevesebb befelé” – mondta.
Két-három év távlatából beszélt a Donbász megszállásáról. Ez szűk lehetőséget ad Ukrajnának idén tavasszal, amikor megkapja a megígért fegyvereket, hogy ellentámadást indítson, amely meghatározza az ukrajnai orosz invázió sorsát – jelentette ki akkor Soros. Hozzátette:
a volt Szovjetunió országai alig várják az oroszok vereségét Ukrajnában, mert ki akarják kiállítani/meg akarják erősíteni a függetlenségüket. Ez azt jelenti, hogy az ukrán győzelem az orosz birodalom felbomlását eredményezné. Oroszország többé nem jelentene veszélyt Európára és a világra. Ez nagy változás lenne jó irányba. Hatalmas megkönnyebbülést jelentene a nyitott társadalmaknak, és óriási problémákat okozna a zárt társadalmaknak.
Soros György háborús mondataiból nem volt hiány az elmúlt években, évtizedben. 2023. június 6-án a Projekt Syndicate-en megjelent írásában a Krím félsziget Ukrajna általi megtámadásáról elmélkedett. Az amerikai spekuláns arról is írt, hogy az ukrán győzelemmel végződő háború vége pozitív sokként érheti a világot.
Mint arról lapunk is beszámolt akkor, Soros szerint folytatni kell a háborút, a veszteségek nem számítanak.
Kifejtette:
Ukrajna Oroszország általi megtámadása negatív sokként érte a világot, mely megzavarta az élelmiszer-ellátási láncokat, illetve jelentős geopolitikai átrendeződéseket eredményezett. Ennek ellenére a tényleges végeredmény sokkal jobb, mint arra számítottunk. Az ukrán hadsereg hősies ellenállást tanúsított, és az Egyesült Államok és Európa erős támogatásával megfordította az eseményeket. Az orosz hadsereg papírtigrisnek bizonyult, rosszul vezetett és mélyen korrupt. A Wagner-csoport, egy zsoldos magánhadsereg egy ideig támogatta az inváziót, de végül nekik sem sikerült legyőzniük Ukrajnát. Ennek eredményeként Ukrajna készen áll az ellentámadás megindítására, amint a Nyugat által megígért összes felszerelést átadják. Biden még abban is egyetértett, hogy Ukrajnának F–16-os vadászgépeket kellene adni.
Soros György kijelentette, bízik abban, hogy az ellentámadás sikeres lesz, s a célpont az orosz haditengerészet központi bázisa, a Krím félsziget lesz.
A félszigetet Oroszországgal összekötő, korábban már megrongált híd elpusztításával Ukrajna ezt a stratégiai eszközt stratégiai tehertétellé változtathatja, mert a Krím félszigetnek nincsen vízellátása. A híd elpusztításával a Krím félsziget csak Ukrajnától számíthat vízre. Az Oroszországi Föderáció számos része már Vlagyimir Putyin elnök despotikus rezsimje alatt őrlődik, és ez a fejlemény arra késztetheti őket, hogy teljesen elutasítsák az uralmát. Putyin álma széteshet az újjáéledő orosz birodalomról, és többé nem jelent majd veszélyt Európára és a világra. Az ukrajnai háború vége pozitív sokként érheti a világot, ami lehetőséget teremthet Bidennek, hogy csökkentse az Egyesült Államok és Kína közötti feszültséget. […] Egy orosz vereség Ukrajnában és a kínai–amerikai feszültségek enyhülése teret teremthet a világ vezetőinek arra, hogy a civilizációnkat fenyegető klímaváltozás elleni küzdelemre összpontosítsanak.
Wesley Clark volt amerikai tábornok és egykori NATO-főparancsnok hajmeresztő ötlete szerint pedig, ha Ukrajnát a Nyugat eléggé felfegyverzi, még a Krímet is visszafoglalhatja az oroszoktól. Korábban arról írtunk, hogy Wesley Clark, az Action for Democracy tanácsadó testületének tagja egy 2024. február 2-án kiszivárgott hangfelvételen arról beszélt, hogy a 2014-ben – azaz a Majdan forradalom következtében megvalósított államcsíny és a Krím félsziget Oroszország általi annektálása idején – együtt dogozott Soros Györggyel Ukrajnában. Kiemelte:
Soros György az 1990-es években évente 500 millió dollárt költött a kelet-európai Nyílt Társadalom Intézetekre. Gondoljon csak bele… Úgy értem, amikor 2014-ben Ukrajnában dolgoztam, George-dzsal dolgoztam. Tagja voltam a nemzetközi válságkezelési csoport vezetőségének. Ezért ismerek sok európait is. Így tehát George finanszírozta az ukrajnai Nyílt Társadalom Intézetet.
Wesley Clark arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy visszaszerezheti-e Ukrajna a Krím feletti uralmat, abszolút igennel válaszolt. Úgy fogalmazott: ugyan egyelőre nincs még meg benne, ami ehhez kell, de úgy gondolta, hogy az adminisztráció átlépett egy nagy küszöböt a Bradley Fighting járművek elküldésének bejelentésével és az M1-es harckocsik megvitatásával.
Van még tennivaló. De lényegében Ukrajnának nem csak önmaga védelmére van szüksége, amit mi a NASAMS-szel és a Patriotsszal biztosítunk – és amit Ukrajna maga is megtett saját mesterkélt légvédelmével. Igen, ezt meg kell erősíteni, de Ukrajnának támadóképességekre van szüksége. Ez az ellentüzérségi fölény kialakításával kezdődik. Több tüzérség, nagyobb hatótávolságú fegyverek, nagyobb vezetési és irányítási, valamint hírszerzési támogatás
– hangsúlyozta Clark.