Manfred Weber ötlete nyomán a nőket is besoroznák katonának
Az Európát uraló háborús készülődés a nőket sem hagyná ki. Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének őrült ötlete, miszerint az egész kontinensre kiterjesztené a sorkatonaságot, több országban is termékeny talajra talál. A skandináv államok után Németország megfontolná a női sorkatonaság bevezetését is. A V4NA brüsszeli forrásokból úgy értesült: Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a BR24 választási beszélgetésében kijelentette, szerinte a sorkötelezettség bevezetése szükséges lépés, és támogatja az általános kötelező szolgálat bevezetését.
Mint arról a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy újra bevezetik azt, amint újra hatalomra kerülnek Berlinben.
A V4NA brüsszeli forrásokból úgy értesült: Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.
A háborús pszichózisban égő európai politikusok egymás után hozzák a legmegdöbbentőbb döntéseket. Emmanuel Macron francia elnök nem zárja ki a nyugati csapatok Ukrajnába küldését, s például Észtország is erről tárgyal. A háborúpárti vezetők már a nők kezébe is fegyvert adnának.
A CDU és a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) két vezető politikusa úgy véli, hogy a csak fiatal férfiak számára kötelező katonai szolgálat nem felel meg a kornak, és azt kérik, hogy az a nőkre is vonatkozzon.
A nők mindmáig önkéntesen szolgáltak a Bundeswehrben. Ennek változnia kell Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, Daniel Günther (CDU) és Eva Högl, a Bundestag védelmi biztosa (SPD) szerint, írta meg az őrült ötletet a Bild.
Akárcsak Izraelben, Norvégiában, Svédországban és hamarosan Dániában, Németországban is férfiakat és nőket kellene bevonni a csapatokba.
Nem lenne helyénvaló többé csak a fiatal férfiakra koncentrálni
– mondta Högl védelmi biztos.
A német szociáldemokrata politikus szerint: „Nem szabad többé különbséget tenni a nemek alapján. Védelmünkhöz a Bundeswehrben egyformán szükségünk van férfiakra és nőkre.”
Németországban a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről szóló vita azóta gyorsult fel, hogy Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszter május elején a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen annak szükségességéről beszélt.
Hosszú távon általános kötelező szolgálatra van szükség
– mondta akkor Pistorius.
A kötelező katonai szolgálat német támogatói különösen kedvelik a svéd modellt, amely eredetileg az önkéntes szolgálatra épül. Minden 18 évesnek ki kell töltenie egy online kérdőívet, és többek között az egészségi állapotáról is tájékoztatást kell adnia. Azonban csak egy részük kerül be a mintába, és még kisebb részüket hívják be ténylegesen. Ha azonban nincs elég önkéntes, ez a modell lehetővé teszi a kényszerítést is.
Németországban egészen 2011-ig volt kötelező katonai szolgálat, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg, azonban a német haderő olyannyira leépült az elmúlt években, hogy jelenleg több tízezer katona hiányzik a hadseregből, írta lapunk korábban.
A Bundeswehrnek jelenleg mintegy 180 ezer katonája van. A tervek szerint 2031-re ez a szám ismét 203 ezer lesz.
A kötelező katonai szolgálat kilenc országban van érvényben Európában.
Norvégia és Svédország mellett Dánia a harmadik ország Európában, ahol bevezették a női sorkatonaságot. Norvégia és Svédország ezt 2015-ben, illetve 2017-ben tette meg.
„A határozottabb sorkatonai szolgálatnak, beleértve a nemek közötti teljes egyenlőséget is, hozzá kell járulnia a védelmi kihívások megoldásához, a nemzeti mozgósításhoz és a fegyveres erőink létszámának növeléséhez” – mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter egy márciusi sajtótájékoztatón, írta a Politico.
Katonanők egyébként a NATO-tagállamok haderőiben régóta teljesítenek szolgálatot különféle beosztásokban, írja egy korábbi kutatás.
Belgium
Az 1987. évi törvény szerint a nők önkéntes alapon tartalékosként szolgálhatnak, és ugyanúgy mozgósíthatók, mint férfitársaik. A 2000. január 1-jei állapot szerint a belga hadseregben a katonanők aránya 7,6 százalék volt. Folyamatosan részt vesznek a NATO és az ENSZ vezette békefenntartó és humanitárius műveletekben.
A belga hadseregben a nők és a férfiak katonai karrier lehetőségei és általában a követelmények is azonosak. A legmagasabb katonanői rendfokozat az alezredes. Jelenleg – a harcoló beosztások kivételével – minden beosztás nyitva áll a nők előtt.
Dánia
A dán parlament 1962-ben fogadta el azt a törvényt, amely megengedte, hogy a nők önkéntes alapon belépjenek a hadseregbe, de harcoló egységekben nem teljesíthettek szolgálatot. Az 1978-as esélyegyenlőségi törvény engedélyezte a nők szolgálatát harci beosztásokban. Néhány évvel később az összes fegyvernemet megnyitották a nők előtt.
Egyesült Királyság
Az 1990-es évek elején a brit katonanők életében jelentős változás történt. Számos beosztást tettek a nők számára hozzáférhetővé: a tengeri szolgálatot a hadihajókon és a légierő valamennyi beosztását. A brit katonanők 1994-re integrálódtak mindhárom haderőnembe. A szárazföldi csapatok 1992-ben, a haditengerészet 1994-ben megszüntette az elkülönült női alakulatokat.
2000. március 1-jén a brit hadsereg 7,9 százaléka volt nő, 6,7 százaléka tiszt, 8,2 százaléka pedig tiszthelyettes. A hadsereg 1998-ban a nők számára megnyitott beosztások arányát 47 százalékról hetvenszázalékra növelte. Az Öböl-háborúban 1100 brit katonanő szolgált különböző beosztásokban.
Franciaország
A francia parlament 1951-ben fogadta el a női állomány státusát szabályozó különleges törvényt. Az 1972. évi törvény, amely 1973-ban lépett hatályba, a férfiakéval azonos státust adott a nőknek. Az 1998. február 16-i határozat eltörölte a kvótákat, így még a kommandós alakulatokban is szolgálhatnak nők. Az 1999. november 10-i rendelet pedig meghatározta azokat a beosztásokat, amelyeket csak férfiak tölthetnek be.
Hollandia
A holland katonanők helyzetét 1971-ben és 1979-ben két parlamenti határozat közvetlenül is érintette. Az 1979-es törvény a férfiakéval egyenlő jogi státust teremtett. Ez azt jelenti, hogy a férfiak és a nők azonos feltételekkel lépnek be a hadseregbe. A nők hadseregbe történő integrációja részeként 1988-ban pedig olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek biztosítják a női sorozást, a munkakörválasztást, a kiképzést, az anyasági és a gyermekgondozási szabadság engedélyezését.
A sorkatonaság nem ugyanaz, mint a hadkötelezettség, mely azokra az országokra is érvényes, ahol jelenleg nincs érvényben kötelező katonai szolgálat.
