Putyin: az ukrán hadsereg nem tudja megfordítani a háború menetét

Az ukrán hadsereg nem képes megfordítani a háború menetét, és minél több kísérletet tesz erre, annál nagyobb veszteségeket fog elszenvedni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak kedden Taskentben.

„Nem sikerül áttörést elérniük a helyzetben a csatatéren. És minél több lesz a kísérlet, annál nagyobb lesz a veszteség, és a veszteségek messze nem az ukrán fegyveres erők javára szólnak” – mondta Putyin.

„Ebben van ma Ukrajna problémája és tragédiája, ők nem tekintik sajátjuknak ezeket az embereket. Ma nem védik az ukrán nép érdekeit. Remélem, hogy az emberek végül ezt meg fogják érezni” – tette hozzá.

Azt hangoztatta, hogy a NATO-országok képviselőinek „tudatában kellene lenniük annak, hogy mivel játszanak”, amikor arról beszélnek, hogy engedélyezni szándékozzák Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel Oroszország nemzetközileg elismert területére csapásokat mérjen. „Ez komoly dolog. Mi természetesen a legélesebb figyelemmel követjük, nézzük” – mondta az ügyről a szövetségen belül zajló vitáról.

Putyin arra figyelmeztetett, hogy abban az esetben, ha az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyvereket vetnek be, Moszkvának újabb döntést kell hoznia az ütköző övezet ügyében.

Elmondta, hogy a „különleges hadművelet” fő eseményei jelenleg Harkiv környékén zajlanak. A Nyugatot vádolta meg az ebben az irányban elindított orosz támadás „kiprovokálásával”.

„Hiszen talán egy hónappal ezelőtt bejelentettem: ha továbbra is (orosz területen lévő) lakónegyedeket támadnak, akkor kénytelenek leszünk egy biztonsági övezetet létrehozni. Mi erre tértünk át” – mondta.

Közölte: Oroszország tudatában van annak, hogy nyugati kiképzők zsoldosoknak álcázva nyugati fegyverzeteket szolgálnak ki Ukrajnában. Az elnök úgy tudja, hogy „egyre nehezebben tudják eltitkolni” az elszenvedett veszteségeket.

Rámutatott, hogy a nyugati katonák, ha megjelennek Ukrajnában, szintén orosz fegyveres erők célterületén tartózkodnak majd. „Továbbra is azt fogjuk tenni, amit jónak látunk. Függetlenül attól, hogy ki található ukrán területen” – fogalmazott Putyin. „Képtelenségnek” és „ostobaságnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a külföldi haderő célja az ukrán hadsereg tehermentesítése lenne.

Hangot adott meggyőződésének, hogy a lengyel katonai kontingensek nem fogják elhagyni Ukrajnát, miután már oda vezényelték őket. „Ha az európai országok néhány kontingense a lengyelekkel együtt bevonul, akkor a többiek távoznak majd, de a lengyelek soha” – vélekedett Putyin.

Mint bejelentette, Oroszországnak nincs válasza arra a kérdésre, hogy vegyen-e részt bármilyen Ukrajnával kapcsolatos konferencián, mert számára nem világos, hogy miről lesz ott szó.

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva soha sem utasította vissza a Kijevvel folytatandó tárgyalásokat, ellentétben az ukrán féllel. Hozzátette, hogy Oroszország találna megoldást Ukrajnával, ha „olyan emberek irányítanák, akiket a nemzeti érdekek vezérelnek”.

Putyin birodalminak minősítette az Egyesült Államok magatartását, amelyre szerinte Washington a választások előtt megpróbál ráerősíteni. Ezzel szerinte megfélemlít más országokat, miközben az amerikai elit ezt a státust meg akarja őrizni és hangsúlyossá tenni. „Az Egyesült Államokban sokaknak ez nem tetszik, sokan nem akarnak birodalom lenni, és ennek a terhét cipelni” – mondta Vlagyimir Putyin.

Már 45 katonai összecsapás történt kedden kora délutánig az ukrajnai frontvonalakon, az orosz erők kilenc irányból támadtak, a legfeszültebb helyzet továbbra is a Donyeck megyei Pokrovszk környékén van, ahol három település közelében verték vissza az orosz támadást – írta az ukrán vezérkar Facebook-oldalán délután közzétett harctéri helyzetjelentésében.

A katonai vezetés közlése szerint az orosz erők a nap folyamán hét légicsapást hajtottak végre kilenc irányított légibomba felhasználásával és 656 támadást az ukrán katonai állások ellen különféle fegyverekkel. Ezenfelül 43 kamikaze drónt is bevetettek.

A vezérkar kiemelte, hogy Pokrovszk térségében az orosz csapatok a nap eleje óta mintegy száz embert veszítettek, az ukrán erők kilenc ellenséges páncélozott harcjárművet és két egyéb katonai járművet semmisítettek meg.

Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a légvédelem megsemmisített egy orosz Sahíd drónt a régió légterében.

Az állami katasztrófavédelmi szolgálat arról tett bejelentést, hogy

az orosz hadsereg dróncsapást mért a déli, mikolajivi régióban lévő Ocsakiv településre, és eltalált egy használaton kívüli kétszintes épületet, ahol egy üzlet és egy fitneszterem található.

A támadás következtében tűz ütött ki az épületben, de senki sem sérült meg.

Az ukrán légierő reggel arról számolt be, hogy Oroszország az éjszaka három csapásmérő Sahíd drónnal támadta Ukrajnát, de a légvédelem valamennyit a levegőben megsemmisítette. A drónokat a keleti országrészben Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyék, valamint az Ukrajna középső részében lévő Cserkaszi megye légterében lőtték le.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap alatt a régióban egy helybeli vesztette életét, és három sebesült meg orosz ágyúzások következtében.

Denisz Majuszka ukrán igazságügyi miniszter arról számolt be egy tévéműsorban, hogy keddi adatok szerint már 613 elítélt hagyta el a börtönt és csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz. Jelenleg több hónapos kiképzésen vesznek részt, és a jövőben rohamegységekben teljesítenek szolgálatot.

A tárcavezető hozzátette, hogy a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltek egyelőre különálló rohamegységekben fognak szolgálatot teljesíteni, vagyis „nem keverik őket más katonai személyzettel”. Megjegyezte, hogy később a harctéri tapasztalatokhoz igazodva ezen változtathatnak.

Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes egy hete hozta nyilvánosságra, hogy

már több mint háromezer elítélt kérte a büntetés letöltése alóli feltételes szabadlábra helyezést, hogy részt vegyen Ukrajna védelmében.

Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra.

Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek.

Ezenfelül csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.