Megszólal a szakember: visszahívhat-e a nyaralásból a főnök?
Mutatjuk, mi az igazság.
Itt a nyár, elérkezett a nagy szabadságolások időszaka. Fontos tudni, hány nappal kalkulálhatunk, mikor vehetjük ki a szabadságokat, visszahívhat-e a főnök a nyaralásból, vagy éppen táppénz alatt is elmehetünk-e nyaralni. A részletekről dr. Mezei-Rácz Jánost, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakjogászát kérdezte a Fanny Magazin.
Időarányosan járhat
Az alapszabadság 2024-ban is egységesen 20 munkanap minden munkavállaló számára, ami mellé különféle pótszabadság is járhat, egyike például az életkor alapján jár. Ám ha valaki év közben vált munkahelyet, az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve az éves szabadsága időarányos részével gazdálkodhat majd.
A főnökön múlik
Gyakori tévhit, hogy a szabadság felhasználásáról a munkavállaló dönthet. Valójában a munkaadó évente csupán hét napot köteles az igényeink szerint kiadni, a többi nappal szabadon rendelkezhet. Ráadásul ezt a hét napot legfeljebb két részletben használhatjuk fel, például úgy, hogy egyik alkalommal két napra, másik alkalommal öt napra megyünk szabadságra.
Szóljunk időben!
A szabadság tervezésekor fontos figyelembe venni, hogy legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenünk és engedélyeztetnünk kell azt a vezetőnkkel. Ugyanígy a munkáltatónak is 15 nappal előre kell jeleznie, ha valakit "pihenőre" küld.
Módosítja az időpontot
A munkáltató a munkavállaló előre egyeztetett szabadságának időpontját csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja. Ilyen eset például, ha a munkáltató idény jelleggel működik, vagy a gazdasági érdekeit súlyosan meghatározó beszállító egy határidős nagyobb megrendelést ad le, amit gyorsan és pontosan teljesíteni kell, és ettől a cég fennmaradása, gazdasági érdeke függ.
Otthagy csapot, papot!
A munkáltatónak ahhoz is joga van, hogy az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról visszahívja, ezt azonban szintén csak rendkívüli esetben, kivételesen fontos gazdasági érdekből teheti meg. Ilyen esetben a nyaralóhelyről a munkahelyre való oda- és visszautazás, valamint a munkával töltött idő nem számít bele a szabadságba.
Indokolja meg írásban!
A munkáltatónak írásban kell megfelelő tájékoztatást és indoklást adnia, valamint egyoldalú jognyilatkozattal munkáltatói utasításba kell foglalnia a szabadság felfüggesztését és a munkába rendelést. Ha a munkavállaló ez ellen fel kíván lépni, akkor bírósági úton megtámadhatja ezt, illetve a keletkezett kára vonatkozásában kártérítést kérhet.
Nyújtsuk be a számlát!
A keletkezett károkat és költségeket a munkáltató köteles megtéríteni. Tehát ilyen esetben nemcsak a szállás díját és útiköltséget kell megtérítenie, hanem kompenzálnia kell azt is, ha a munkavállaló egy későbbi időpontban, drágábban tud szállást foglalni.
Nyaralás táppénz alatt
A munkahelyi szabadságokat hetekkel vagy akár hónapokkal előre megtervezzük, de előfordulhat, hogy egy betegség keresztülhúzza a terveket. Mi történik, ha egy váratlan egészségügyi probléma pont a tervezett szabadság előtt jelentkezik? Elmehet nyaralni a munkavállaló, ha éppen táppénzen van?
Az egészség az első!
Keresőképtelenség alatt a beteg munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, hogy teljes idejét és figyelmét a mihamarabbi gyógyulásnak szentelhesse. Tehát a munkavállalónak mindent meg kell tennie, hogy egészségi állapota minél hamarabb helyreálljon, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hátráltatná gyógyulását.
Ágyban, párnák közt
Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a munkavállaló milyen betegség miatt van keresőképtelen állományban, és milyen jellegű utasításokat ad az orvos. Természetesen, ha a táppénzes igazoláson konkrét kijárási idő szerepel, akkor azt be kell tartania. Ha az orvos fekvőbetegnek nyilvánítja a munkavállalót, ebben az esetben nem hagyhatja el a lakhelyét.
Munka táppénz alatt?
A keresőképtelenség önmagában azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a munkavállaló ügyeit intézze, vagy másodállásban munkát vállaljon. Ha a beteg nincs ágyhoz kötve, vagy gyógykezelés miatt keresőképtelen, akkor szabad napjain intézheti ügyeit, és olyan alkalmi munkát is vállalhat, amelyet aktuális egészségi állapota lehetővé tesz, és ami nem hátráltatja gyógyulását.
Síelés törött lábbal
Arra sincs egyértelmű válasz, hogy a beteg munkavállaló elmehet-e nyaralni a keresőképtelensége alatt. Ez attól is függ, hogy hova tervezi a nyaralást, milyen jellegű lesz az, és mi a célja az utazásnak. Például egy depresszióval küzdő munkavállalónak hasznos lehet egy tengeren túli körutazás, mert a megszokott környezetből való kiszakadás segíthet a gyógyulásban. Ezzel szemben, ha egy térdszalagszakadással keresőképtelen munkavállaló síelni megy, az valószínűleg nem segíti a térd regenerálódását.
Könnyen kiderül a csalás!
Ha a munkáltatóban felmerül a gyanú, hogy a munkavállaló nem minősül keresőképtelennek, felülvizsgálatot kérhet a fővárosi vagy megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál. A szakértő főorvos a betegdokumentáció alapján, indokolt esetben a munkavállaló szakorvosi vizsgálata után dönt a keresőképtelenség fennállásáról.
Figyeljünk a határidőre!
A döntéssel szemben természetesen további jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll. A közléstől számított nyolc napon belül mind a munkáltató, mind a munkavállaló kérheti a döntés felülvizsgálatát. Ekkor akár több szakembert is bevonhatnak az eljárásba, így biztosítva azt, hogy szakmailag megalapozott döntés szülessen.
Elúszott a lehetőség
Fontos, hogy az eljárás kezdeményezésére addig van lehetősége a munkáltatónak, amíg a munkavállaló betegszabadságon vagy táppénzen van. Ha tehát a munkáltatóban a gyanú csak később, a keresőképtelen állapot megszüntetését követően merül fel, úgy ezt a vizsgálatot utólag már nem kérheti.
