Több ország nem írta alá a svájci békedokumentumot Ukrajnáról
Mások mellett India, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Brazília képviselői sem látták el kézjegyükkel a svájci Stansstadban megrendezett Ukrajna-békekonferencia záródokumentumát.
Az orosz RT beszámolója szerint Brazília, India, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Örményország és az Egyesült Arab Emírségek is azok közé az államok közé tartozik, amelyek nem írták alá a nyilatkozatot. Az említetteken kívül négy szervezet, köztük az ENSZ és az EBESZ képviselői sem látták el a vasárnap kiadott záródokumentumot.
Ugyanakkor 79 ország – köztük az orosz-ukrán konfliktusban közvetítő szerepét felajánló Magyarország és Törökország – továbbá Szerbia, Argentína és Grúzia, valamint négy nemzetközi szervezet támogatta a dokumentumot.
A Russian Today cikke szerint a végleges közleményt még nem hozták nyilvánosságra. A Reutersre egy június 13-i tervezetre hivatkozva az állítja, hogy a háborúért Oroszországot terheli a felelősség. Az aláíró országok szerint Oroszország „nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást” okozott, valamint „globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremtett”.
A zárónyilatkozatban felszólítják Oroszországot Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartására, a zaporizzsjai atomerőmű feletti ukrán ellenőrzés visszaállítására, valamint a Fekete-tengeri és az Azovi-tengeri tengeri kikötőkhöz való ukrán hozzáférés biztosítására. Követelik továbbá az összes hadifogoly szabadon bocsátását valamint a jogtalanul kitelepített ukrán gyerekek Ukrajnába való visszahelyezését – írja a Ripost.
Egyelőre nem világos, hogy többi résztvevő miért nem támogatta a dokumentumot. Fejszál bin-Farhan el-Szaúd szaúd-arábiai külügyminiszter azon a véleményen van, hogy a konfliktus békés rendezéséhez Oroszországra is szükség van.
Moszkva képviselőit azonban nem hívták meg a konferenciára. A Kreml hivatalos nyilatkozatban azt is kijelentette, hogy Oroszország akkor sem vett volna részt, ha meghívják, mert kizárólag Kijev követeléseire összpontosítanak.
A tárgyalásokra több mint 160 résztvevőt hívtak meg, de az orosz küldöttség hiánya miatt csaknem a fele visszautasította a meghívást. A résztvevők végleges listáján 92 ország és nyolc nemzetközi szervezet képviselői szerepeltek.
Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencián.
Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. „Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat” – mondta a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban. „El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül” – jelentette ki a német kancellár.
„Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Scholz.
Karl Nehammer osztrák kancellár délutáni nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni” arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára,
hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is.
„Olyanok vagyunk mint egy nyugati visszhang-csarnok. Mindannyian egyetértünk, de ez nem elég. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika bizonyos részei nélkül nem leszünk képesek rávenni Oroszországot arra, hogy változtasson a hozzáállásán” – mondta Nehammer. Aláhúzta azt is: különösen fontos szerepet játszhat ebben India, Brazília, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.
Nehammer „az első reménysugárnak” nevezte azt a tényt, hogy India és Brazília is képviselteti magát a rendezvényen. Kamala Harris amerikai alelnök visszautasította az orosz elnök pénteken meghirdetett békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel.
„Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből” – mondta Harris. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója „teljességgel abszurd elképzelésnek” nevezte az orosz békejavaslatot, amely szerinte Ukrajna még kiterjedtebb leigázásához vezetne. Újságírók előtt azt a véleményét is kifejtette, hogy Kína valószínűleg Moszkva kérésére maradt távol a konferenciától.
A megbeszélésen 92 ország vett részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója. A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.
A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat „első lépése”, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy értékelt a találkozó kezdete előtt, hogy „sikerült esélyt adni a diplomáciának”. A házigazda svájci államfő, Viola Amherd úgy vélte, „szerények a tanácskozás céljai”, leginkább lökést szeretnének adni annak a folyamatnak, amely majd elvezethet egy tartós és igazságos békéhez.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.
Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.
Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló országok közül Szaúd-Arábia az, amely a legmagasabb – külügyminiszteri – szinten képviselteti magát a svájci Ukrajna-csúcson. A svájci szervezők azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.
Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.
A felére csökkentené az Ukrajnának szánt támogatásokat Észtországban Martin Helme, az ellenzéki, radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) vezetője, ha pártja hatalomra kerül.
A politikus szavait az észt állami műsorszolgáltató ERR internetes portálja idézte hétfőn.
Helme hangsúlyozta:
Felére csökkentjük az ukrajnai korrupciós gödörbe dobott támogatásokat, és ismét több száz milliót fogunk megtakarítani. Ha ezeket az egyszerű intézkedéseket végrehajtjuk, akkor mind a honvédelemre, mind a további adócsökkentésekre marad pénzünk.
Úgy vélekedett: az észt diplomatáknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy az ukrajnai konfliktus leállításáról győzzék meg a vezető nyugati országokat.
Az észt külügyminisztérium június 5-én a helyi állami televízió és az ERR rádió megkeresésére azt közölte, hogy az Észtország és Ukrajna által aláírni tervezett, a Kijevnek nyújtandó évi 100 millió eurós katonai segélyről szóló kétoldalú dokumentum nem kötelező érvényű.
„Ez egy kétoldalú politikai szándéknyilatkozat, nem pedig nemzetközi szerződés” – fűzte hozzá a tárca.
