A magyar békemisszió nemzetközi méretekben is példátlan
A találkozó összehozása nagy teljesítmény a diplomáciában.
Brüsszel, 2024. július 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút az M1 aktuális csatornának Brüsszelben 2024. július 1-jén. Magyarország július 1-tõl december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kínai részről elég szokatlan, hogy egy kicsi ország igényel egy magas szintű találkozót a kínai elnökkel. Nemcsak az országok méretbeli különbsége miatt van ez így, hanem azért is, mert a kínai diplomácia kicsit a császári időkre emlékeztető módon működik. Azaz Kínával hosszas egyeztetést követően szoktak tudni találkozni más országok, nem beszélve arról, hogy rengeteg kínai érdekcsoport is van – például a Kínai Kommunista Párt különböző frakciói –, amelyek egy ilyen vizit esetén mind szeretnék érvényesíteni az érdekeiket. Erről Eszterhai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa nyilatkozott a Magyar Nemzetnek miután kiderült, hogy folytatódik Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója: a kormányfő hétfő hajnalban Pekingbe érkezett, ahol a nap folyamán Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott.
Eszterhai Viktor szerint tehát egy ilyen szintű találkozó a két állam között általában hosszas, 6-8 hetes előkészítéseket szokott igényelni. A mostani ezért meglehetősen ritka, a kínai diplomáciai gyakorlattól eltérő. Nagyon „látványos” tehát a találkozó gyors összehozása.
Ami azt mutatja, hogy Magyarország képes a súlyánál magasabb szintű diplomáciát folytatni, a kínai tárgyalás tehát tényleg elképesztő teljesítmény.
A találkozó jól mutatja azt is, hogy amit Magyarország képvisel, az Kínának fontos, ahogyan a téma is fontos, hiszen a magyar kormány felkarolta Kína 12 pontos ukrajnai béketervét, amivel kapcsolatban a nyugati államok szkeptikusak – hívta fel a figyelmet az elemző. Kínának Orbán Viktor utazása azért is fontos lehet, mert magyar oldalról ügyes diplomáciai érzékkel lehet lavírozni a magyar uniós elnökség és a magyar állam képviselete között.
A korábbi kínai elnöki csúcstalálkozón is szembe tűnt, hogy az a politika, amelyet Magyarország folytat, Peking szempontjából kifejezetten érdekes, és támogatni akarja azt a képességet, hogy Magyarország ebben a politikai arénában képes legyen egyfajta narrátor szerepet vinni – emelte ki a szakértő.
Kérdés, mitől rettegnek a békefóbiás nyugati politikusok? Miért nem tudják elfogadni, hogy valaki a békéről beszél? Tényleg ennyire meglepő volt, hogy az elnökséget valaki komolyan veszi, dolgozik és tesz is valamit? Mert eddig csak amolyan elvi dolog volt az uniós elnökség?
Eszterhai Viktor szerint az is izgalmas, ahogyan a magyar soros elnökség elkezdte ellátni a feladatát.
Egy soros elnök megpróbálhat valamiféle konstruktív szerepet betölteni, az elnökségből hagyományosan adódóan, a kompromisszumok körül bábáskodva, de semmi aktív politikai irányt nem vállalva be, vagy ezzel ellentétesen nagyon is markánsan megjelenik egy állásponttal és azt akár hajlandó tudatosan képviselni is. Magyarország kormánya az utóbbi mellett döntött.
Miért probléma ez a fajta politika? – tette fel a kérdést az elemző. Talán azért is nagyon szembetűnő – magyarázta –, mert méretüket tekintve kicsi országok általában nem szoktak önálló véleményt megfogalmazni, sem képviselni uniós elnökségük ideje alatt. Magyarország hozzáállása tehát már ránézésre is valójában nem más, mint a mainstream narratívával való szembenállás, sőt egyfajta támadás a mainstream európai politika ellen.
Az évtizedes kialakult gyakorlatnak a felrúgása az, ami szerintem nagyon sokaknak fáj. Azaz, hogy nem úgy van, mint eddig. Mert eddig a nagy tagállamok kitalálták, hogy mi hogyan legyen, ezt az Egyesült Államokkal egyeztették, a soros uniós elnökség pedig ezt képviselte. A mostani helyzet ennek éppen az ellenkezője. Ráadásul még egy új európai parlamenti frakció is létre tud jönni magyar vezetéssel.
– hívta fel a figyelmet Eszterhai Viktor, hozzátéve: ez nyilván nem tetszik senkinek a nyugat-európai vezetők között. Nem tetszik, hogy saját magyar elképzelések vannak, nem tetszik az, hogy ehhez már más partneri struktúra épül, s nem tetszik az sem, amit ez az egész változás tükröz. Vagyis, hogy a magyar kormány nem feltétlenül látja reálisnak a Nyugat győzelmével véget érő háborút, hanem már egy új nemzetközi felállásban gondolkodik.
Orbán Viktor: A fronton nincs megoldás a háborúra
Az orosz és az ukrán elnökkel való találkozójáról adott interjút a magyar miniszterelnök a német Bildnek. Orbán Viktor folytatja a békemisszióját.
Orbán Viktor Kijevben Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktorral, az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnökével készült interjú a Bild című német lapban. A beszélgetésben szó esett a kormányfő békemissziójáról. Mint arról lapunk korábban beszámolt, Orbán a napokban Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe is ellátogatott, hogy a békéről tárgyaljon, a következő állomása pedig Washington lesz.
Több a fegyver, és az oroszok elszántabbak. Tehát a konfrontáció energiája, a halálozások, az áldozatok száma brutálisabb lesz, mint az elmúlt hét hónapban, bár az azt megelőző időszak is nagyon brutális volt – olvasható a lapban megjelent interjúban.
Lehetőségem volt beszélni az ukrán és az orosz elnökkel is. Higgyék el, a következő két-három hónap sokkal brutálisabb lesz, mint gondolnánk
– nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Hozzátette: éppen ezért „most van itt az ideje” áttérni „a háborús politikáról a békepolitikára”.
Mi hajtja őt? „Erkölcs és érdek” – mondja Orbán, aki leszögezte: a fő érv az emberi élet elvesztésének megakadályozása. Ez a legfontosabb erkölcsi motiváció. De emellett ott van Európa önérdeke is, mert ami itt történik, az nagyon rossz nekünk. A cél a béke és a tűzszünet – tette hozzá.
A háború befejezése érdekében Orbán Viktor öt kulcsszereplővel akar beszélni: Ukrajnával, Oroszországgal, az USA-val, az EU-val és Kínával – írja a Bild.
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de Európának is van háborús politikája
– mondta a miniszterelnök, aki az USA-tól való elszakadásra és „autonóm politika folytatására” szólított fel, mert „a két hadviselő fél fő áldozata az európai gazdaság és az európai lakosság”.
A magyar kormányfő meggyőződése, hogy „a fronton nincs megoldás erre a konfliktusra”.
„Putyin nem veszíthet, ha a katonákat, a felszerelést és a technikát nézzük. Oroszország legyőzése nehezen elképzelhető gondolat” – idézte Orbán Viktort a német lap. A miniszterelnök a tárgyalásairól szólva kijelentette, Putyint és Zelenszkijt is a veszteségekről kérdezte, de mindketten csak a másik fél veszteségi adatait voltak hajlandók közölni.
Még ha a két vezető logikusan ellenzi is a gyors tűzszünetet, alapvetően mindenki tudja, hogy jobb lenne, ha holnap reggel egyetlen orosz vagy ukrán sem halna meg
– mondta a kormányfő.
Ezután a német lap munkatársa arról beszélt a magyar miniszterelnöknek, hogy a fronton tett látogatásai során sok ukrán katonával beszélt, akik a brutalitás ellenére sem akarnak tárgyalni Oroszországgal, mert azt mondják, nem akarják, hogy az oroszok közelebb jöjjenek a házukhoz, a feleségükhöz, az anyjukhoz. Ezért védik Ukrajnát.
Orbán válaszában reagált arra, hogy egy német próbálta kioktatni arról, hogy mit jelent az oroszok közelében élni. „Ne felejtse el, hogy Budapesten vagyunk. Senki sem tudja a magyarokat kioktatni Oroszországról” – tette hozzá.
A magyar miniszterelnök azt állítja, hogy különösen jól megérti Oroszországot. Akárcsak Angela Merkel volt német kancellár.
Ismerem az oroszokat. Ők mások, mint mi. Más a történelmük, más a kultúrájuk, mások az ösztöneik és hozzáállásuk. A szabadságnak és a nemzeti szuverenitásnak más az értelmezése
– fogalmazott.
Merkel ezt megértette. Ha még mindig ő lenne a kancellár, Putyin nem kezdte volna el a háborút. Erről Orbán Viktor meg van győződve – olvasható a Bildben.
A magyar miniszterelnök Donald Trumpról is szólt. Mint mondta, az Egyesült Államok elnökeként egyetlen háborút sem indított, és „sokat tett azért, hogy békét teremtsen a régi konfliktusokban a világ nagyon bonyolult régióiban. „Ezért nagyon bízom benne” – húzta alá a kormányfő.
A Bild cikke megjegyzi, Orbánt a legkevésbé zavarja az álláspontjait ért kritikák vihara. Sokszor kellett bírnia a kritikát, és visszanézve mindig igaza volt – így látja politikai életét a magyar miniszterelnök.
Emlékszem, 1988/89-ben azt mondtam, hogy az oroszoknak el kell hagyniuk Közép-Európát és Magyarországot, s minél keményebben kell dolgoznunk a berlini fal lebontásán. Erősen bíráltak németországi baloldali politikusok
– mondta. Később, amikor figyelmeztetett az európai migrációs politikára, „újra erősen kritizáltak”. Mindegy, hogy ki és milyen erőszakosan kritizálja: Orbán folytatja – mutat rá a lap.
