Több mint 800 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal a balinozás rejtelmeibe avatottak be minket az év férfi horgászai, Deák Ferenc és Hipszki Róbert.
A nyári meleg egyik slágerhala a pergetőhorgászok körében a balin. A kánikulában felgyorsul az anyagcseréje, így a kapókedve is megélénkül, ezáltal szó szerint zabál. Úgy is mondhatnánk, ilyenkor él, mint hal a vízben. Igaz, nem a tűző napon tudjuk legeredményesebben a horogra csalni, hanem a reggeli és esti fényváltáskor.
– Horgászati módszert tekintve eredményesek lehetünk pergetve, legyezve vagy akár élő halas módszerrel is.
Mi elsősorban csónakból pergetve horgászunk rájuk, azonban úgy is többféleképp, főként úgynevezett „csorgó” technikával keressük a part szélében vadászó balinokat. Ilyenkor wobblereket dobálunk a parti kövezés irányába, és viszonylag nagy sebességgel vontatjuk be a csónakig
– fogalmazott a Borsnak a világbajnok Deák Ferenc, akitől vb-győztes társa, Hipszki Róbert vette át a szót. – A másik kedvelt balinos technikánk a kőgátakon átbukkanó és ott visszaforduló vizekben való horgászat, ezek a helyek szép számmal össze tudják gyűjteni a táplálékhalakat, amelyek mágnesként vonzzák magukhoz a ragadozókat.
Deák Ferenc arról is szót ejtett, hogy olyan vízterületeken lehetünk a legeredményesebbek, ahol a balin jól lát, hiszen elsősorban a szemére hagyatkozik.
– A közhiedelemmel ellentétben a balin nemcsak a küszök „hajkurászásában” jeleskedik, hanem előszeretettel lakomáz a fenéken élő rákokból, kisebb durbincsokból, ezért érdemes a víz különböző rétegeiben keresni. Folyóvízen eredményesek lehetünk kőruganyokon, parti kövezéseken, ahol kellően sodró víz van, illetve ahol a part menti növényzet belelóg a folyóba, ezzel megtörve annak sodrását, valamint a sekélyebb sóderes, homokos platókon.
Állóvízen érdemes a növényes, hínáros régiókat keresni, mivel ott a balin több tápláléka is megtalálható, és a felszínen húzott csalival pedig hatalmas adrenalinfröccsöt jelent, amikor rárabol a balin.
Tavi körülmények között érdemes nyitott szemmel járni a nyílt vízi területeken is, mivel ha látunk egy-egy rablást, ott nagy eséllyel nem az az egy balin tanyázik, ilyenkor érdemes bekészíteni egy olyan botot és csalit, amivel nagy távolságból is elérhetjük ezeket a rablásokat – tette hozzá az év férfi horgásza.
Hipszki Róbert azt is elárulta, milyen színű csalikkal lehetünk a legeredményesebbek.
– Az esetek többségében természetes színű, matt vagy csillogó, 5-7 centiméteres minnow, 3-5 cm méretű cranck wobblereket akasztunk első körben a kapocsba, azonban ezt befolyásolhatja a víz áttetszősége. Amennyiben a víz koszosabb – ebből adódóan a balin sem látja olyan jól a csalit –, abban az esetben előkerülnek a fehér, illetve rikító, fluo színű wobblerek – tette hozzá a világbajnok pergetőhorgász.
Hogy nyáron mennyire eredményesek lehetünk, azt jól mutatja, hogy a Deák–Hipszki páros egy 24 órás versenyen 35 (!) darab balint fogott.
A legnagyobb balinunk pedig mindkettőnknek 78 centiméter (farokvégig) hosszú volt.
Súlyukat tekintve hiteles adattal nem tudunk szolgálni, hiszen a versenyeken kizárólag a halak hosszát pontozzák – zárta Deák Ferenc.