Nincs vége a főpolgármester-választásnak, így döntött az Alkotmánybíróság
A Kúria korábban helybenhagyta a főpolgármester-választás eredményét, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a végzést.
Az Alkotmánybíróság döntött, új eljárást kell lefolytatnia és új döntést kell hoznia a Kúriának Vitézy Dávid beadványának ügyében. Erzsébetvárosban és Újpesten kezdeményezte a választás megismétlését az LMP főpolgármester-jelöltje, illetve az érvényes szavaztok újraszámolását is kezdeményezte az egész fővárosban, ezt a Kúria előzőleg elutasította. Vitézy Dávid szerint a Kúria alkotmányos jogokat sértett határozatával, ezért fordult az Alkotmánybírósághoz, ott pedig igazat adtak neki – írja a Metropol.
Az Alkotmánybíróság azt állítja, hogy a Kúria nem indokolta meg kellően, hogy miért találta alaptalannak a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatának felülvizsgálatát. Ez a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a bíróság szerint.
Szentkirályi Alexandra visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől az önkormányzati választás szavazását megelőző napon. Az idő rövidsége miatt nem kellett új szavazólapokat gyártani, hanem a jogszabály úgy rendelkezik, hogy ilyenkor a jelölt nevét áthúzással kell törölni a lapról. A választást követően viszont heves vita alakult ki arról, hogy a szavazókörök különböző módon végzeték el a törlést, Erzsébetvárosban és Újpesten például olyan vékony tűfilccel húzták át a jelölt nevét, hogy az megtéveszthette a választópolgárokat. Emiatt kért új szavazást Vitézy a két kerületben, amit az NVB után a Kúria is elutasított.
Ezt kérelmezte Vitézy Dávid
Két eleme volt Vitézy Dávid felülvizsgálati kérelemének: egyrészt azt kezdeményezte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is; másrészt kérte a IV és VII. kerületben a szavazás megismétlését. Az első kérelmet alaptalannak találta a Kúria a végzésében, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést. A Kúria nemleges végzése ellen Vitézy Dávid alkotmányjogi panasszal élt. Szerinte sérült a passzív választójog, figyelembe véve, hogy a Szentkirályi törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes. Ez pedig hatott a választás végeredményére is. Azt is kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálás kezdeményezésével.
Ezért döntött így az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogi kötelezettségét, hiszen köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani, ezt azonban elmulasztotta. Az ügy alapkérdése az volt az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e a jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámláláskor szerzett új bizonyítékok okán, nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása.
Jelenleg újra a Kúriánál pattog a labda: elrendeli a szavazatok újraszámlálását az egész fővárosban, vagy megismétlik két kerületben a voksolást vagy - és az Alkotmánybíróság döntésének tükrében ez a legkevésbé valószínű - ismét helyben hagyja az NVB határozatát.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: "A Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó kérelmet új jogsértésnek. Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban a Kúria feladata annak megállapítása lett volna, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása. A határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria határozatát megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel az ügyben a Kúriának újból le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia".
