Több mint 800 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal a nyári harcsahorgászattal foglalkozunk.
A kánikula beköszöntével elkezdődött vizeinket a kagylópusztulás. Ettől nem kell megijedni, ez egy természetes jelenség, ha 25 fok fölé melegszik a víz hőmérséklete, ráadásul jelentős mennyiségben az amuri kagyló pusztul, ami Magyarországon invazív faj. Bár valóban nem szép látvány a tó tején úszkáló tetem, mégsem kell az eltakarításán gondolkodni, megoldja helyettünk a harcsa.
A nagy melegben hazánk legnagyobb ragadozójának az emésztése is felgyorsul, így folyamatosan ennie kell, szó szerint habzsol ebben az időszakban.
Kagylópusztuláskor a legjobb csali ez a puhatestű, ráadásul még pénzt sem kell rá költenünk.
Amikor az első példányok feljönnek a vízfelszínre, kinyílnak, így egy merítővel vagy akár puszta kézzel pillanatok alatt megszedhetjük a csalinkat. Fontos, hogy a legjobbak a már elpusztult, vízfelszínre feljött egyedek. Az ebben lévő illatanyagok ellenállhatatlanok a harcsák számára – fogalmazott a Borsnak Petróczi István, a Mysticat Team Modern Harcsázás pecása.
A profi horgász arról is szót ejtett, hogy a nyári kánikulában a kuttyogatós módszerrel lehetünk a legeredményesebbek.
– Nekem ez a módszer vált be a legjobban nyáron. A felkínált kagylót a megfelelő vízmélységbe leengedve hamarabb megtalálja a harcsa, illetve nem is kell neki a felszínre feljönni, így nagy esélyünk van a kapásra. A kuttyogató hangjával kiválthatjuk a kapást, hiszen táplálkozásra ösztönözheti akár a már jóllakott harcsát is.
Ettől a módszertől nem kell megijedni: elsőre egy kicsit bonyolultnak tűnik, de hamar ráérez az ember, és egy kis gyakorlással gyorsan elsajátítható
– teszi hozzá Petróczi, aki kiemelte: a sekélyebb víztől sem kell megijednünk. – Akár már a másfél, kétméteres víz is alkalmas lehet kuttyogatásra. Láttunk már 1,2 méteres vízben fogott szép harcsát a Velencei-tóból. Megfigyeltük azt is, hogy a nagy melegben sokszor behúzódnak a harcsák a gödrökbe, a mélyebb vízrétegekbe.
A harcsahorgász kiemelte: eredményesség szempontjából a legjobb idősáv ebben az időszakban a fényváltás, illetve az esti szürkület.
– Ebben a periódusban általában egy légnyomásváltozás is bekövetkezik, ami szintén jótékonyan befolyásolja a harcsák kapókedvét.
Nagyon jó a vihar előtti és utáni időszak is, amikor szintén bekövetkezik egy légnyomásváltozás, a zivatar hatására pedig felfrissül a víz, melynek következtében még éhesebbek lesznek a harcsák.
Többször próbáltuk éjszaka is a kuttyogatást, ami szintén működött. Erre kifejezetten alkalmas a Duna fővárosi szakasza, mivel kisebb a hajóforgalom, nyugodtabb a folyó – zárta Petróczi István.