Farkas Bertalan 44 évvel ezelőtt megjárta a világűrt és ezzel Magyarország első űrhajósává vált. A Bors újságírója három különböző időpontban és élethelyzetben találkozott Farkas Bertalannal, ma is őrzi a vele készült közös fotót. Íme a története.
Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa valóságos legenda, akiről szinte minden magyarnak van egy kedves emléke vagy egy féltve őrzött közös fotója, autogramja. Nekem is. 8 éves lehettem, amikor az iskolánkba látogatott az első magyar űrhajós. Berci bácsi — ahogy akkor gyerekként hívtuk — beszámolt az űrben átélt élményeiről, és ezzel mindegyikünket azonnal levett a lábáról. Ennek a jelentőségét persze 8 évesen még nem értettem, de azt éreztem, hogy valami nagyon különleges dolog történt és én egy különleges emberrel találkozhattam. Csillogó szemmel álltam sorba a könyvárban, hogy autogramot kaphassak Berci bácsitól. A település fotóriportere éppen akkor örökítette meg a pillanatot, így az én mosolygós arcom került be városunk folyóiratába, amint épp autogramot kérek az egyik leghíresebb magyartól.
Ez a találkozás és ez a fotó olyannyira meghatározóvá vált számomra, hogy ahol csak lehetett, büszkén meséltem róla és mutogattam fűnek-fának, milyen szerencsés vagyok.
Ez az érzés felnőtt koromban sem hagyott alább. Amikor pedagógusként rendezvényeket is szerveztem, nagy örömmel hívtam meg iskolánkba Farkas Bertalant, hogy ugyanazt az élményt, amit én, átélhessék azok a gyerekek is, akiket tanítok. Az első magyar űrhajósnak büszkén mutattam a körülbelül 20 évvel azelőtti fotót. Annak láttán egy mosoly villant át az ő arcán is, majd kérés nélkül összeállt velem egy újabb közös fotóra.
Nemrég, mikor már újságíróként dolgoztam, a főnököm feltett egy kérdést: lenne-e kedvem foglalkozni az új magyar űrprogrammal? Mi az, hogy! Azonnal belevetettem magam a szervezésbe és néhány hét múlva már kész interjúval — na meg közös fotókkal — a zsebemben jöttem ki Kapu Tibortól és Cserényi Gyulától, majd újra felkerestem Farkas Bertalant. Alig vártam, hogy harmadszorra is találkozhassak vele! Az élmény határtalan volt. Farkas Bertalan most sem hazudtolta meg önmagát, lelkesedése éppolyan üdítő volt, mint 30 évvel ezelőtt.
Számomra csodálatos érzés visszaemlékezni arra, hogy 44 évvel ezelőtt megjártam a világűrt és visszajöttem és az is, hogy az emberek még mindig kíváncsiak rám. Az ilyen személyes emlékek pedig óriási örömet jelentenek számomra
— utalt a közös fotóinkra, amiket megmutattam neki. Farkas Bertalan számomra ma is példakép, az évtizedek óta őrzött fotó pedig mindig kincs marad. Isten éltesse 75. születésnapján!
Nézd meg, mi kell ahhoz, hoyg te is űrhajós lehess!