Több mint 800 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy folyópartra. Ezúttal a forróság miatti halpusztulással foglalkozunk.
Sokkolta a közvéleményt az, hogy tömegesen pusztulnak a halak több vízben, köztük a Kis-Balatonon és a Holt-Körösön is. A nyári forróságban nemcsak a vizek szintjei csökkennek drasztikusan, hanem a tavak hihetetlen mértékű felmelegedése miatt oxigénhiány alakul ki, ez okozza a tömeges halpusztulást.
Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője elárulta: ilyen problémával még sosem találkozott a magyar halászati ágazat, hogy tartósan 30 fok felett van a vizek hőmérséklete.
– Emiatt – különösen hajnalban – nagyon kevés az oldott oxigén a vízben. Külön probléma, hogy megjelent a kék alga, ami óriási mennyiségben köti meg a nitrogént. Ez a növény gombamód szaporodik, mert sem a planktonok, sem pedig a halak nem fogyasztják. Úgymond elsivatagosítja a vizet.
Ha pedig ez még nem lenne elég, a meleg hatására a tavak fenekén lévő iszap elképesztő mennyiségű gázt termel, ami kicsapódik. Ha ezt „benyeli” egy hal, akkor úgy jár, mint az a szőlősgazda, aki a bor forrása alatt megy le a pincébe, a szén-monoxidtól megfullad
– fogalmazott a Borsnak Lévai Ferenc.
A nemzet halászának is becézett szakember kiemelte: óriási a kár, így idén ősszel jóval kevesebb halat tudnak termelni a gazdaságok, mint egy évvel korábban.
Áremelés viszont biztosan nem lesz!
Sajnos a hal nem tartozik az alapélelmiszerek közé, csak a tudatos vásárlók fogyasztják rendszeresen. Emiatt nem emelhetünk árat, hiszen a jelenleginél is jobban csökkenne a halfogyasztás. Abban reménykedünk, hogy a mezőgazdaság többi ágazatához hasonlóan kapunk katasztrófasegítséget az államtól – mondta a szakember.
Lévai arról is beszélt, hogy más mezőgazdasági ágazattal ellentétben a halgazdaságoknál nem lehet áttérni „szárazságtűrőbb” fajtákra, így csak reménykedni lehet, hogy a jövő év hűvösebb lesz, mint az idei.
– Sajnos Közép-Európa jellemző halfajait nem tudjuk lecserélni más, trópusibb fajtákra.
Viszont már most tapasztalható, hogy átrendeződik az őshonos fajták aránya. A csuka például egyáltalán nem bírja a forróságot. Sajnos kikopik a magyar halfaunából. A harcsa viszont imádja ezt a meleget. Minden vizünk „elharcsásodik”.
Ez abból a szempontból jó hír a horgászoknak, hogy sok és hatalmas példányokat foghatnak majd belőlük pár éven belül. A süllő megfelelő vízmélységnél átvészeli a kánikulát. A ponty a harcsához hasonlóan kedveli a meleget, így ez a halfaj is gond nélkül átvészeli majd a nyarakat. A keszeggel viszont más a helyzet. Egyre nehezebb megtermelni, mert érzékeny hal, ráadásul a csukához hasonlóan nagyon nem bírja a forróságot – zárta Lévai Ferenc.