A háború hatásai: Brutális adókat vetnek ki Ukrajnában
"A források biztosítása feltétlenül szükséges".
A bejelentés előzménye hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-től október 1-ig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot - írja a Ripost.
Ukrajna a hónap elején jelentette be egy megállapodás előkészítését a kötvénytulajdonosok egy csoportjával közel 20 milliárd dolláros külföldi adósság törlesztésének az átütemezéséről. Majd július 22-én jelentették be az ideiglenesen elfogadott szerkezetátalakítási megállapodást, amelyet a kötvénytulajdonosok várhatóan a következő hetekben hivatalosan is jóváhagynak.
A szerdán aláírt határozat alapján
Ukrajna nem fogja kifizetni az augusztus 1-jén esedékes, 2026-os lejáratú eurókötvény 34 millió dolláros kamatszelvényét.
A hitelmegállapodás tíznapos haladékot biztosít minden esedékes kamattörlesztésre, de a kormány jelezte, hogy nem fog fizetni.
Óriási a felháborodás Ukrajnában az új adók miatt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök további vagyonokat költene a háborúra. Az amerikaiak szerint a törvénytisztelő állampolgárok sanyargatása helyett inkább a szürkegazdaság visszaszorításán kellene dolgozni- írja a Magyar Nemzet.
Kemény ellenállásba ütközik a háború finanszírozását célzó adóemelés miatt az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij és Ukrajna kormánya ellen lázadnak a külföldi és a belföldi kézben lévő vállalkozások a tervezett adóemelés miatt. Erről ír a Politico brüsszeli hírportál.
Kijev ötlete ugyanis az volt, hogy mintegy 2,7 milliárd eurós adóemelést szabjanak ki az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakosságra.
A háború már harmadik éve tart, és a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ne emelje meg a vállalkozások adóját. Mára a védelmi erők finanszírozásának növelésére szolgáló összes többi forrást kimerítettük
– mondta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.
A vállalkozások azonban hevesen bírálták azt az adótörvény-tervezetet, amelyet júliusban nyújtottak be az ukrán parlamentnek. Az Ukrán Kereskedelmi Kamara hétfői közleménye szerint az új adók bevezetése nagymértékben terheli a vállalkozásokat.
Az orosz agresszió, az infrastruktúra tönkretétele, a piacok leépítése és a munkaerő kiáramlása miatt az ukrán üzletre nehezedő további fiskális nyomás ellehetetleníti a gazdasági stabilitást
– tette hozzá a közlemény.
Külföldről is nagy a nyomás Zelenszkijékre, hogy ne emeljék meg az adókat. Az Egyesült Államok arra szólította fel az ukrán kormányt, hogy jobban fókuszáljon a szürkegazdaság elleni küzdelemre. Ezt Penny Pritzker, az Egyesült Államok Ukrajna gazdasági fellendüléséért felelős különleges képviselője jelentette ki hétfőn Kijevben.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara sürgette a kijevi vezetést, ne a törvénytisztelő vállalkozásokat sanyargassa. Mint fogalmaznak, hisznek abban, hogy a további adóbevételek forrása az adócsalás elleni küzdelem és az egyenlő szabályok mindenki számára történő biztosítása lehet, nem pedig a törvényes adófizetők adójának emelése, akik már amúgy is a legnagyobb terhet viselik.
Zelenszkij a háborút finanszírozná a többletbevételből
Az ukrán kormány szerint jelentős összeggel kell növelni a bevételeiket. A tervezett pénz háromnegyede új hitelfelvételből, a többi pedig magasabb adókból származna. A tervek szerint a pluszpénz 60 százalékát katonai fizetésekre, a fennmaradó 40 százalékot pedig fegyverekre költenék.
Marcsenko pénzügyminiszter szerint szeptemberig meg kell hozni a döntést az adóemelésről.
A források biztosítása feltétlenül szükséges. Az állam védelmi képessége múlik rajta
– mondta Marcsenko.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben először beszélt a béke szükségességéről. Szerinte „az egész világ” – beleértve Ukrajnát is – azt szeretné, ha Oroszország részt venne a következő békecsúcson.
„A világ többsége most azt mondja, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a második csúcstalálkozón, különben nem érünk el lényegi eredményeket elérni. Mivel az egész világ azt akarja, hogy ott legyenek az asztalnál, mi nem tiltakozunk ellene” – mondta az ukrán vezető a nyugat-ukrajnai Rivnében a francia Le Monde, a Libération és a L,Équipe napilapoknak, valamint az AFP hírügynökségnek adott közös interjúban.
Június közepén Ukrajna mintegy száz ország részvételével békecsúcsot szervezett Svájcban, főként szövetséges országokkal, de erről Oroszországot kizárták, a moszkvai vezetéshez közel álló Kína pedig nem akart részt venni a találkozón. Ukrajna vállalta, hogy novemberig kidolgoz egy tervet, amely egy jövőbeli csúcstalálkozó alapjául szolgálhat, és amelyre a Kreml is meghívást kap.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban a tárgyalások feltételéül szabta, hogy Kijev elhagyja az orosz hadsereg által megszállt területeket, és lemondjon a NATO-csatlakozásról.
Ezek a követeléseket az ukránok és a Nyugat elfogadhatatlannak tartották. Ukrajna ragaszkodik területi integritásának tiszteletben tartásához, míg Moszkva magának követeli a 2022 óta annektált négy régiót a 2014-ben annektált Krím-félszigeten felül.
Az első békecsúcson Kijev három további ponthoz is ragaszkodott: szabad hajózás a Fekete-tengeren, amely kulcsfontosságú a gazdasága és a globális élelmezésbiztonság szempontjából, az ukrán foglyok és az Oroszországba deportált civilek visszaengedése hazájukba, valamint a légi csapások beszüntetése a polgári energetikai infrastruktúrája ellen.
„Készítünk egy olyan tervet, amely az első csúcstalálkozón bemutatott békeformulán alapul, és szeretnék kitűzni egy időpontot diplomatáinknak – jó lenne, ha nemzetközi partnereink is ezt tennék -, hogy novemberben egy olyan dokumentum álljon rendelkezésünkre, amely mindent tartalmaz: területi integritás, szuverenitás stb.”
– mondta a francia sajtónak az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij az interjúban felszólította Kínát: gyakoroljon nyomást orosz szövetségesére abból a célból, hogy az állítsa le az Ukrajnát két év óta szétszakító háborút.
„Ha Kína akarja, rá tudja kényszeríteni Oroszországot arra, hogy leállítsa ezt a háborút. Kína a világhoz tartozik, és befolyásos állam”
– mondta az ukrán vezető. „Nem azt akarom, hogy Kína közvetítsen, hanem azt akarom, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. Pont úgy, ahogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol. Pont úgy, ahogy az Európai Unió nyomást gyakorol. Minél befolyásosabb egy ország, annál inkább nyomást kell gyakorolnia. Háború idején, amikor van egy agresszor, nem szabad a közvetítő szerepébe helyezkedni” – hangsúlyozta.
Volodimir Zelenszkij megint bírálta nyugati szövetségeseit is, amiért megtiltották Ukrajnának, hogy szabadon használja fel a leszállított fegyvereket olyan katonai célpontok ellen orosz területen, amelyekről az orosz hadsereg büntetlenül támadja Ukrajnát.
„Nagy kihívást jelent, hogy nem tudjuk úgy használni a (nyugati) fegyvereket, ahogyan arra szükségünk lenne az ellenség feltartóztatásához” – mondta. „Nagyon kitartóan dolgozik” azon, hogy meggyőzze szövetségeseit: engedjék használni ezeket a fegyvereket úgy, ahogy az ukrán hadsereg szeretné" – tette hozzá.
„Sajnos partnereink még mindig félnek ettől” – mondta. Szerinte ugyanis a nyugatiak tartanak attól, hogy ezzel előidézik a háború kiterjedését. Az ukrán elnök mindazonáltal kizárta, hogy bármikor úgy döntene: semmibe veszi a nyugati korlátozást, ugyanis azzal veszélyeztetné a nyugati segélyeket.
„Ha mi használnánk partnereink fegyvereit (a beleegyezésük nélkül), akkor ők azt mondhatnák, hogy nem adunk többé nektek semmit” – hívta fel a figyelmet az ukrán elnök, aki amiatt is sajnálkozott, hogy nem elégséges a nyugati segítség.
„Azt hiszik, hogy meg lehet állítani (az oroszokat), ha a 14-ből csak három (ukrán) dandár van felszerelve?”
– mondta Zelenszkij, aki szerint az ukránok felszerelésének hiánya tette lehetővé az orosz hadseregnek az év eleje óta több száz négyzetkilométer ukrán terület elfoglalását.
