A szőlő táptalaja is számít: ettől jó a bor
A magyar szőlő és bor világhírű, és a hazai borászok felvették a harcot a klímaváltozás kihívásaival, hogy hazánkban továbbra is kiváló borok készülhessenek.
A klímaváltozás Magyarországot és a Kárpát-medencei régiót még Európa többi részénél is jobban érinti. A változó klimatikus körülményeket tekintve nemcsak a globális felmelegedés jelent kihívásokat, hanem az új kórokozók megjelenése is növényvédelmi kihívások elé állítja a szőlészeket, befolyásolja a szőlő minőségét. A legnagyobb kihívás, hogy sokszor még a szakember szemével sem látszik a felszínen, hogy baj van.
A magyar borászok szakmai szervezete és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa úgy gondolta, hogy a Magyar Talajtani Társaság szaktudására nagy szükség van ahhoz, hogy jövőállóan tudjanak gazdálkodni
-mondta el a Ripostnak Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Ezért rendezték meg szeptember 28-án szombaton Magyarország 11 borvidékén a talajszelvény feltárással egybekötött figyelemfelkeltő napot, ahol szembesítették a gazdákat azzal, hogy a talajszelvény képe tükröt tart a gazdának, jól bánt-e a talajjal.
A Gál szőlőbirtok Szigetcsépen dicséretet kapott, mert a vizsgálatok kimutatták, hogy egy 40-50 centi fekete élő humuszos rétegen terem a szőlőjük.
Ez azt mutatja, hogy jól bánnak a talajjal, talajkímélő művelési módszert alkalmaznak, takarják a talajt és nem hagyják kiszáradni, valamint hogy a szükséges mennyiségű szerves anyagot bejuttatják a talajba. A Gál birtok különlegessége, hogy saját maguk kísérletezik ki a változó klímában, melyik a legjobb módszer a legtöbb nedvesség és a legtöbb szervesanyag megtartására.
Fontos tudni, hogy a növények a tápanyagokat csak a legfelső 50 centiméteres rétegben tudják felvenni. A gyökereik képesek mélyebbre is hatolni, azonban ott már csak a vizet szívják magukba. A kiváló szőlő és abból készült bor előállításához ez elengedhetetlenül fontos. Ha a talajban elegendő tápanyag van, akkor nem kell évről évre drága pénzért külsőleg hozzáadni azt.
Ha nem alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz gyorsan, akkor ezt az élő, leghatékonyabb réteget veszítjük el rendkívül gyorsan
-folytatta a helyettes államtitkár, aki a talajtani szakemberekkel és a szőlősgazdákkal egyeztetett, hogy melyik módszer a leghatékonyabb a kiváló talaj megőrzése szempontjából.
Régen akkor volt szép a szőlő, ha nem volt benne gaz. Mára ez nagymértékben megváltozott, mert a vízmegtartáshoz elengedhetetlenül fontos a növényzet is. A gazdák egymást győzködték, hogy nem az a szép birtok, ahol a fekete föld látszik, hanem az, ahol vízmegtartó takarónövényzet borítja a sorok közt.
A támogatáspolitikában is a talajtakarásos átállást részesíti előnyben a minisztérium, ez vált a területalapú támogatás alapjává. A módszert tekintve azonban szabad kezük van a gazdáknak.
Jövőre újabb 11 borvidékünk egy-egy borászatának bevonásával folytatják a talajszelvény feltárást.
