Továbbra is a mentelmi jog mögé bújik Magyar Péter
Nem áll az igazságszolgáltatás elé.
Magyar Péter nem hajlandó lemondani mentelmi jogáról, így - szemben egy átlagemberrel - meg fogja úszni mind a telefon ellopását, mind a verekedést, mind a fiatal lányok zaklatását.
Amennyiben Magyar Péter mentelmi joga mégis felfüggesztésre kerülne a büntetőeljárás folytatódhat, és elkerülhetetlenné válik a büntetőjogi felelősségre vonása – mondta el az Origónak a Századvég tudományos igazgatója. Ifj. Lomnici Zoltán Magyar nyári diszkóbotránya kapcsán elmondta, hogy az elkövetők sokszor azzal védekeznek, hogy az áldozat nem zaklatásnak élte meg közeledésüket.
Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt nevezték ki az MSZMP-s múlttal rendelkező férjét annak az OVB-tagnak, aki a Klubrádió jogi képviselője volt, most pedig Magyar Péternek adott igazat a Mandiner ellen indított perben első fokon mint bíró. A személyes összefonódás fényében mennyire tekinthető hitelesnek, elfogadhatónak egy ilyen bírói ítélet?
A Bírák Etikai Kódexének 2. cikke rögzíti, hogy a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen jár el, és munkája során a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul.
Ha a bíró politikai befolyásoltság alatt áll, és az ilyen jellegű kapcsolatai kihatnak a döntéshozatalra, az sértheti a bírósági eljárások tisztaságának és elfogulatlanságának elvét, ami elfogadhatatlanná teszi a bírói ítéletet.
Fotó: Ripost
A pártatlan, befolyástól mentes munkavégzés garanciájaként a törvény a bírákkal szemben különböző elvárásokat, a bírói tevékenységgel összeegyeztethetetlen úgynevezett összeférhetetlenségi okokat fogalmaz meg. A kizárás objektív okainál sokkal több vitára ad okot a kizárás szubjektív oka, amit elfogultságnak is neveznek.
A törvény szerint a per elintézésében bíróként nem vehet részt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. Az elfogultság, mint kizárási ok, nehezebben megfogható, mint a konkrétabb körülményekhez köthető objektív kizárási okok.
Maga a felvetés – az igazságszolgáltatás esetleges elfogultsága – egyébként az USA-ban is aktuális. Alan Dershowitz, a Harvard jogászprofesszora a Donald Trump elleni egyik eljárásban a bűnösséget rábizonyító (2024. május 30-ai) döntés kapcsán azt nyilatkozta, hogy az esküdtszék tagjai – szerinte – korábban 85 és 90% közötti arányban szavazhattak arra, hogy Trump ne legyen elnök (get-Trump-jelölteknek nevezi őket), és akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák őt abban, hogy újra elnök lehessen. Dershowitz szerint a döntés az első politikai szavazatuk volt, csak éppen jogi tények kapcsán, és ehhez számítottan egy második szavazásuk lesz majd novemberben Trump ellen, illetve a büntető igazságszolgáltatás fegyverként való használatáról beszélt a neves jogászprofesszor.
Kiderült, hogy Magyar Péter olyan érveket hozott fel a tárgyaláson, miszerint Dél-Amerikában a tangó nevezetű tánc sokak számára itt, Európában erotikusnak számít, és lehet, hogy még zaklatónak is, a Mandiner tisztelt jogi képviselőinek is. Tehát bagatellizálta a zaklatás tényét. Elképzelhető, hogy megússza a baloldali politikus - lévén esze ágában sincs lemondani a mentelmi jogáról?
Fogalmazzunk úgy, hogy
a magyar jogrendszerben a zaklatás fogalma objektív jogi normákon alapul, nem függhet kulturális eltérésektől.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 222. §-a szerint a zaklatást ugyanis az követi el, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja. A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel magánindítványra üldözendő, vagyis zaklatás miatt büntetőeljárás csak a sértett feljelentése alapján indulhat.
Fotó: Ripost
Az elkövetők sokszor azzal védekeznek, hogy az áldozat nem zaklatásnak élte meg közeledésüket. A zaklatás bűncselekménye szempontjából azonban indifferens, hogy a passzív alanyban félelem alakul-e ki, mivel egy immateriális bűncselekményről van szó, tehát a bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válik.
Jogi szempontból az ilyenfajta védekezés, a kulturális különbségekre és az áldozat szubjektív megítélésére hivatkozás rendkívül gyengének tekinthető, mivel a magyar büntetőjog egyértelmű kritériumokat határoz meg a zaklatásra, így amennyiben mentelmi joga felfüggesztésre kerül, a büntetőeljárás folytatódhat, és elkerülhetetlenné válik a büntetőjogi felelősségre vonása.
Mit mutat az, hogy Magyar még mindig nem mondott le a mentelmi jogáról, pedig korábban elmondta, hogy ez neki nem fontos?
A mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem azt garantálja, hogy a képviselő szabadon gyakorolhassa megbízatását, és ne legyenek kitéve önkényes politikai zaklatásnak. Ilyen módon egy parlament egészének függetlenségét és feddhetetlenségét biztosítja.
Fotó: Ripost
zonban a joggal való visszaélés tilalma, mint általános jogelv a mentelmi jogra, illetve a brüsszeli politikusokra is vonatkozik.
Bár az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére elméletileg van lehetőség, az Európai Parlament (EP) gyakorlata alapján, miszerint a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak (sőt adott esetben még „jogi menedéket” is biztosítanak egy EP-mandátum keretében olyanoknak, akik egyértelműen bűncselekményt követtek el, így például az utcán másokra támadó Ilaria Salisnak), erre jelenleg csekély esély mutatkozik.
Fotó: Képernyőfotó
Számíthatunk a következő időszakban arra, hogy még agresszívebben fog fellépni Magyar?
Az EU kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 9. cikke alapján az EP-képviselőket mentelmi jog illeti meg. Magyar Péter vélelmezhetően ismeri azt a brüsszeli gyakorlatot, miszerint a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás pedig rendkívül hosszas, végső soron pedig nem jogi, hanem politikai alapon, egy politikai testület hozza meg a döntést a felfüggesztés tárgyában.
Ugyanakkor a közszereplők felelőssége mindig sokkal nagyobb, és fokozottan kell tűrnie a személyes és a politikai viselkedését érintő társadalmi, így a sajtóban megjelenő kritikákat is. Magyar Péter azonban ezt az elvárást magára tekintve nem tartja kógensnek.
Egy 2024. február 2-án a francia Le Monde-ban közölt átfogó vizsgálati eredmény szerint már minden negyedik EP-képviselő személyesen érintett bírósági ügyekben vagy valamilyen büntetőjogi vonatkozású botrányban. Néhány hónappal az idei EP-választások előtt tehát az akkor hivatalban lévő EP-képviselők jelentős hányada összefüggésbe hozható volt szabálysértések vagy akár bűncselekmények elkövetésével, ideértve például a korrupciót, a sikkasztást vagy a zaklatást.
