Megúszták a börtönt a kollégiumi gyújtogatók
Nem kell rácsok mögé kerülniük a kollégiumi gyújtogatóknak. Az ügyészség halált előidéző szándékos közveszélyokozással vádolta a fiúkat, ám a bíróság gondatlanságból elkövetett cselekményért és garázdaságért ítélte el őket. Mint ismert, a három fiatal 2019 telén poénból felgyújtott egy, a kollégium ajtajának támasztott matracot, ám a tűz tovább terjedt és egy ember meghalt.
Három megtört fiatal érkezett a Fővárosi Törvényszékre október 8-án, kedden reggel. Számítottak rá, hogy a bíróság ítéletet hirdet és büntetést szab ki rájuk egy közel hat évvel ezelőtt elkövetett, meggondolatlan tettükért. Az akkor 15 éves Attila ötletétől felbuzdulva a tinédzserek úgy döntöttek, felgyújtanak valamit, hogy megnézzék, hogyan semmisül meg a lángok hatására. Először egy játszótérre siettek, ahol egy leszakított papírdarabot égettek el. Ezt nagyon mókásnak találták, így Armand felvetette, hogy emelhetnék a tétet.
Ezt Attila és Sándor is helyeselte, ezért egy IX. kerületi kollégium felé vették az irányt, mert tudták, hogy egy hajléktalan az épület használaton kívüli bejáratához támasztotta a matracát. Attila és Sándor a fedél nélkülire azért neheztelt, mert korábban megdobálta őket hógolyóval és kővel. Betértek egy kínai üzletbe, ahol eredetileg ropit szerettek volna vásárolni Armand édesanyjának, de aztán észrevették, hogy mindössze 200 forintért szert tehetnek egy flakonnyi acetonra, ami köztudottan kiválóan ég. A körömlakklemosó árát összedobták, majd a elindultak a tervük végrehajtására. A matracot leöntötték, majd Attila Sándor öngyújtójával meggyújtotta azt. A láng láttán megijedtek és elmenekültek. Arról csak később értesültek, hogy tettük a vártnál lényegesen súlyosabb következményekkel járt.
Ők ugyan csak a szivacsot óhajtották elégetni, de a tűz átterjedt az egész épületre. A kollégium lakói a kiabálások hatására elhagyták az épületet, ám egy lakó későn észlelte a pusztító lángokat, és rosszul választotta meg a menekülési utat. Belélegezte a forró levegőt, nem sokkal később összeesett és meghalt.
Az épületet az oltás után le kellett bontani, ennek költsége 220 millió forintra rúgott. Az új szárny építése 4 milliárd forintba került.
Deák Dávid, Sándor ügyvédje a védőbeszédében kifejtette: ugyan kétségtelen, hogy a matracot az akkor tinédzserek szándékosan gyújtották fel, álláspontja szerint a közveszélyokozás esetében mégis gondatlanságról van szó.
A jogász a Borsnak elmondta: ha csak a matrac meggyújtását kellene vizsgálni, nyilván nem lenne kérdés a szándékosság, a közveszélyokozás azonban egy lényegesen összetettebb bűncselekmény,
Teljesen kizárható, hogy az egész épületben kárt szerettek volna tenni. Még az ügyészi iratokban is eshetőleges szándék szerepel. Ez azt jelenti, hogy például tudni lehetett, hogy a matrac meggyújtásának lehetséges következménye az egész épület leégése, de a fiatalokat ez nem érdekli, ezért egyszerűen elmennek a helyszínről. Szerintem viszont arról van szó, hogy a fiúk nem számoltak ezzel a lehetőséggel, mert nem voltak tőlük elvárhatóan körültekintőek
– magyarázta a szakember.
A bíró az ügyész által indítványozott letöltendő szabadságvesztéssel ellentétben egyik fiatalt sem küldte azonnal börtönbe. Attilát gondatlan közveszélyokozásért 2 év, 4 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a társait pedig garázdaságért közmunkára. Az enyhébb büntetést azzal indokolta, hogy elfogadta az ügyvéd okfejtését arról, miszerint a fiatalok nem a kollégiumot akarták felgyújtani. Mindhárman büntetlen előéletűek voltak tettük elkövetésekor és azóta sem követtek el semmi törvénybe ütközőt. Az utolsó szó jogán mindhárman sajnálatukat fejezték ki és megbánást tanúsítottak. A tettük elkövetésekor igen fiatalok voltak, nem fűződik ahhoz társadalmi érdek, hogy a jövőjüket ellehetetlenítsék. Mindazonáltal, ha a következő négy évben Attila bármi törvénybe ütköző cselekedetet elkövet, a kiszabott két évet is le kell ülnie.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért fellebbezett, Attila enyhítésért, Sándor gondolkodási időt kért, Armand pedig tudomásul vette az ítéletet.
