Orbán Viktor: Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, az Európai Uniónak változtatni kell - Videó
Hatalmas volt az érdeklődés a kormányfő beszéde iránt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a strasbourgi plenáris ülésszak keretében szólal fel szerda délelőtt. A magyar miniszterelnök a soros magyar elnökség programját fogja bemutatni. A beszéde után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke következik, majd a vita részeként a frakciók vezetői és más EP-képviselők tehetnek fel kérdéseket.
Orbán Viktor azzal kezdte a felszólalását, hogy azért jött Strasbourgba, hogy meggyőzze az EP-képviselőket arról, hogy az Európai Uniónak változtatnia kell. Rámutatva: 34 éve parlamenti képviselő, tudja, hogy megtiszteltetés, hogy meghallgatják az EP-ben. Orbán felidézte a 2011-es magyar elnökséget, ami elindította a romastratégiát és a Duna-stratégiát, valamint akkor zártak le utoljára az EU-ban csatlakozási folyamatot, Horvátországért.
De az unió helyzete ma sokkal súlyosabb, mint 2011-ben, vagy az EU története folyamán bármikor
– mutatott rá a kormányfő. Sorolta az okokat is: a háborút, a migrációt, a schengeni térség szétesésének veszélyét.
Mint mondta: 585 tanácsi munkacsoport-ülést vezettek le. A magyarországi rendezvényen tízezer vendég vett részt. 52 jogalkotási dosszién dolgoznak a Tanács különböző szintjein. A magyar elnökség tisztességes közvetítőként konstruktív együttműködésre törekszik, de meg fogja védeni a Tanács jogosultságait a kormányfő szerint. De az elnökség nem csupán ügyintézés, politikai felelőssége is van, és bemutatja, mit javasol a magyar elnökség.
A legfontosabb, hogy a mi uniónknak változnia kell. A magyar elnökség a változás hangja és katalizátora kíván lenni
– mondta Orbán. Az első probléma a versenyképesség problémája, melynek felsorolta az elemeit is, kritizálva az EU-s zöld megállapodást, mivel a dekarbonizáció a termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet. Ennek kirívó példája az európai autóipar, amiben az EU iparpolitika nélkül alkalmazta a klímapolitikát. Az EU és az USA közti szakadék oka a digitális iparban való EU-s lemaradás. Ehhez társulnak még a rossz demográfiai folyamatok,
a migráció pedig nem kompenzálja a népesség természetes csökkenését.
Orbán Viktor szerint a huszonnegyedik órában vagyunk. Szerinte a tagállamok várják a bürokráciacsökkentést, a túlszabályozás enyhítését, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, s a konnektivitásnövelő politikát a blokkosodás helyett. Van pár siker, például ilyen az európai akkumulátoripar.
A magyar elnökség célja Orbán kijelentése szerint, hogy elfogadjunk egy új, európai versenyképességi paktumot november 8-án, a Tanács budapesti ülésén. Ezután Orbán áttért a migrációra. Kijelentette: az unió külső határait meg kell védeni, amihez az unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ahhoz az uniónak érdemi támogatást kellene nyújtania. Leszögezte: külső hotspotok nélkül nem lehet megvédeni az EU-t a migrációtól, akit beengedtek az EU területére, azt már nem fogják kitenni onnan, csak azt szabad beengedni, akinek előzetes engedélye van, semmi más nem működik. Az EU migrációs politikája nem működik.
Az illegális migráció az antiszemitizmus, nők elleni erőszak, a homofóbia növekedését eredményezte
– szögezte le Orbán. Mint mondta: Schengen-summitra van szükség emiatt, hogy megerősítsük a schengeni övezetet, Bulgária és Románia teljes körű csatlakozásával az év vége előtt.
Szükség van az európai biztonsági és védelmi politika intézményesítésére is a magyar kormányfő beszéde szerint. A magyar elnökség a magyar példát tudja felajánlani.
A bővítés is kiemelt témája a magyar elnökségnek. A bővítéspolitikának érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak kell lennie, és a Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítása kulcskérdés az EU-s biztonság szempontjából, külön figyelmet kell fordítani Szerbiára, mert
Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható.
Orbán rámutatott, hogy több tagjelölt ország is teljesíti a csatlakozás technikai feltételeit, csak nincs politikai konszenzus a csatlakozásukról. Az unió tett egy ígéretet húsz éve, amit illene beváltani.
Orbán beszélt az európai mezőgazdaságról is, rámutatva, hogy a termelők létbiztonsága veszélybe került a harmadik országokból való import és az árak emelkedése miatt.
Elengedhetetlen a régiók közti fejlettségi különbségek csökkentése is – szögezte le Orbán, aki szerint ez kulcsfontosságú az EU versenyképességének megőrzésére.
A magyarok nem csak megoldásokat, hanem álmaikat is keresik az EU-ban – mondta Orbán. Nem azért vagyunk tagjainak az EU-nak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Sikeres EU-ban vagyunk érdekeltek.
Orbán azzal zárta beszédét:
tegyük újra naggyá Európát.
Ezután a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kapott szót, aki elsőként az árvízről emlékezett meg. Mint mondta: az EU azért van, hogy segítse a magyarokat is, a magyarok megérdemlik a tagság minden előnyét. Ezután az elnök Ukrajnáról, a versenyképességről és a migrációról beszélt. Szerinte még mindig vannak olyanok, akik a háborúját nem Putyint, hanem a megtámadottat teszik felelőssé, és nem Putyin hatalommániáját, hanem Ukrajna szabadságvágyát teszik felelőssé.
Von der Leyen megkérdezte: 1956-ért a magyarok szabadságvágyát teszik felelőssé? Vagy a cseheket 1968-ért? Majd áttért a versenyképesség kérdésére, a Draghi-jelentésre reagálva. Szerinte az unióban egy kormány szembe megy az európai érdekekkel, és kis befektetői köröket támogat, s ez a magyar kormány, ez a versenyképesség egyik nagy hátránya. Von der Leyen az orosz energiáról való leszakadást is forszírozta, szerinte diverzifikálnak az EU-s országok, tiszta energiát használva. Ezek a versailles-i vállalások, amiket egy tagállam nem tartott be, ez Magyarország, ami Oroszországgal működik együtt, pedig von der Leyen szerint Oroszország nem megbízható beszállító.
Von der Leyen ezután az EU-s migrációs paktumot hozta fel. Szerinte tavaly Magyarországon elítélt bűnözőket bocsátottak szabadon, ami nem az EU-s határok védelme. Von der Leyen szerint az új magyar vízumrendszer biztonsági kockázat az egész EU számára, ami kiskapu a külső beavatkozás előtt. Hozzátette: a Frontexet meg kell erősíteni, ahogy a csempészet elleni jogszabályokat is. Tiszteletben kell tartani az alapértékeinket és a jogállamiságot.
Von der Leyen közölte, hogy folytatni kell Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását.
Az ezután felszólaló Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét elmondása szerint sokkolta, hogy Orbán beszélt a mezőgazdaságról, de Ukrajnáról nem, és hogy miért hagyja Orbán figyelmen kívül az ukránok szabadságvágyát, s Weber is felhozta 1956-ot, aki szerint a magyarok szabadságharcosok, de Orbán elment Putyinhoz.
Weber leszögezte: szerinte Orbán utazása nem békeküldetés volt.
A migráció terén kompromisszumot kötöttek az EP-ben, de abból Magyarország kimaradt. 2011-ben Magyarország Európa közepén volt, most Weber szerint senki nem akar Budapestre jönni, és Magyarország marginalizálódott, perifériára szorult, egyedül van. Weber szerint a Fidesz nem nyerte meg az EP-választásokon, mert csak tíz helye van a Fidesznek, és a választást az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen nyerte meg, nem a Fidesz. Magyarországon a korrupció meggyilkolja a jövőt az EPP elnöke szerint, aki úgy tudja, négyszázezer magyar hagyta el Magyarországot. Az EPP frakcióvezetője megtámadta Orbán békemisszióját, és kijelentette, hogy Magyarországon Magyar Péter a jövő.
Gál Kinga a Patrióták Európáért nevében azzal válaszolt von der Leyennek: ez a hipokrácia. A Patrióták frakciójának létrejötte szerinte láthatóan idegesít Manfred Webert. Gál Kinga sajnálja, hogy a bizottsági elnök egy kormányfő ellen kampányolt beszédében. Mint mondta: üdvözölnek minden kezdeményezést, ami a békét segíti elő Ukrajnában, és visszautasítják az Orbánal szembeni hazugságokat. Elítélte a Patrióták Európáért frakciójának EP-s elszigetelését.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek felszólalója kifejtette: számos ponton egyetértenek Orbánnal, a közös belső ellenség a progresszív woke-ideológia, viszont a külső ellenség viszont az oroszok, Kína és Irán alkotta tengely.
A liberális Renew csoport felszólalója indítványozta Magyarország szavazati jogának megvonását a Tanácsban.
A frakcióvezetők felszólalása után újra Orbán Viktor szólalt fel, aki leszögezte: szívesen vitatkozott volna az elnökségi programról, de láthatóan ez a felszólalt politikusokat nem érdekli.
Önök pártpolitikai intifádát akarnak rendezni, felmondják a baloldal összes vádját Magyarország ellen, ami tiszta propaganda
– mondta Orbán. Hozzátette: a bizottsági elnökasszony felszólalásán csodálkozik, mert ő direkt nem hozta fel a vele való nézeteltéréseket, von der Leyen viszont felhozta. Orbán szerint régen a bizottsági elnök sosem mondhatott volna ilyeneket. A bizottság régen semleges testület volt, aminek a feladata az volt, hogy félretolja a politikai vitákat, őrködjön a szerződések felett. Az elnökasszony azonban ezt megváltoztatja, politikai testületet csinál a bizottságból, ami a jobboldaliakat támadja.
Minden analógia és összehasonlítás, ami összeveti 1956-ot és Ukrajnát, tévedés és fals, és ezeket a legharázottabban visszautasítja – szögezte le Orbán, megjegyezve, hogy direkt nem hozta fel Ukrajnát a beszédében, de ha felhozta az elnök, akkor tud róla beszélni.
A kormányfő rámutatott: az ukrán fronton vesztésre állunk, az Unió meggondolatlanul, téves számítások alapján reagált az ukrajnai háborúra. Mint mondta: csináljunk másik stratégiát, és érveljünk a béke mellett, mert a harctéren nem fog győzni Ukrajna.
Magyarország letartóztatja az embercsempészeket, és egy idő után kitoloncolja őket az országból azzal, hogy ha visszajönnek, kétszer akkora börtönbüntetést kapnak. Magyarország megszabadította Európát kétezer embercsempésztől, amiért elismerés járna, nem engedtünk ki börtöntöltelékeket – mutatott rá Orbán.
Orbán hangsúlyozta: az európai egység nem azt jelenti, hogy mindenkinek be kell fognia a száját, aki nem ért egyet a többséggel. Magyarországon az ellenzék minden pártja mindig megkapta a parlamenti bizottsági pozíciókat. Ettől az EP és a Néppárt megfosztott a Patrióták frakcióját, és még ők akarják kioktatni Orbán demokráciából?
Webernek azt válaszolta: azt mondtani, hogy senki nem áll szóba velünk, súlyos sértés mindenkire nézve, akikkel Orbán beszélt. Hozzátette: a Fidesz-KDNP 45 százalékot kapott az EP-választáson, a németeknél a CDU-CSU 30 százalék körül. Orbán feltette a kérdést: ki győzött akkor?
A magyar miniszterelnök rámutatott: Weber azért hungarofób, mert Orbán nem támogatta őt annak idején a bizottsági elnöki poszthoz. Weber ott akart ülni, ahol most von der Leyen ül. Orbán leszögezte: ő támogatta volna Webert, de Weber azt mondta, a magyarok szavazataival nem akar bizottsági elnök lenni – hát nem lett.
A kormányfő az egyik baloldali frakcióvezetőnek jelezte, hogy az információhiány nem jó dolog egy vitában, majd jelezte, hogy nincsenek magas adók itthon, a magyar gazdasági növekedés nagyobb, mint a legtöbb EU-s országban, és annyian dolgoznak külföldön itthonról, mint Ausztriából.
Orbán feltette a kérdést: milyen alapon kritizálja az Európai Parlament Magyarországot korrupció ügyében, amikor ez a testület szakértője a korrupciónak – utalva az EP korrupciós ügyeire.
Orbán sorolta, hipokráciának nevezve von der Leyen egyes megjegyzéseit, ugyanis Magyarországon háromezer orosznak adtak ki munkaengedélyt, hétezren dolgoznak oroszok Magyarországon, miközben Németországban 300 ezer orosz dolgozik. Spanyolországban 100 ezer orosz dolgozik, Franciaországban 60 ezer orosz dolgozik.
Majd Orbán rámutatott: a német, a spanyol, a francia cégek kikerülik az oroszellenes szankciókat. A háború kitörése óta nyolc és fél milliárd euróért vásároltak indiai és más finomítókból orosz olajat a nyugati országok. 1.7 milliárd dollárt fizettek be az orosz költségvetésbe.
A következő felszólaló Magyar Péter volt, aki mindent belesűrített felszólalásába, amit rendszerint mantrázik, és aki állva tapsolta meg azt, amikor von der Leyen Ukrajna további támogatása mellett beszélt. Azt mondta: szerinte Magyarország az unió legszegényebb és legkorruptabb ország lett, és reméli, elmagyarázza, hogy jutottunk ide. Magyar Péter leszögezte: mi az európai és nyugati klubnak vagyunk tagjai, akkor is, ha Orbán gazdasági semlegességről és világrendszerváltásról beszél. Magyar Péter megint felhozta a kétezer kitoloncolt (szavai szerint „kiengedett”) embercsempészt. Magyar szerint demográfiai katasztrófa felé haladunk, a legrosszabb a magyar demográfiai mutató, és hatvanezer ázsiai gazdasági migránst hoztak be a magyar emberek megkérdezése nélkül. Magyar szerint kiürül a magyar vidék, postákat és vonalakat szüntettek meg. Minden harmadik magyar férfi meghal a hatvanadik születésnapja előtt, negyvenezer ember hiányzik az egészségügyből. Szerinte két és félszeresére nőtt a magyar államadósság, nem működik a magyar állam.
Magyart kétszer is figyelmeztette az ülést levezető elnök, hogy túllépte az időt, és hagyja abba a felszólalását, de Magyar mindkétszer figyelmen kívül hagyta.
Magyar Pétert kiröhögték, amikor bemondta, hogy „miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van”.
Orbán Viktor Strasbourgban elmondott beszédét itt lehet visszanézni:
