A szakszervezetek célja, hogy a minimálbér 2027-ig évente átlagosan 12 százalékkal növekedjen.
Jövő hétfőn ismét tárgyalnak a cégek és a szakszervezetek a 2025-ös minimálbérről és a garantált bérminimumról. Ennek kapcsán Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a Világgazdaság kérdésére elmondta, míg a munkaadók a rossz negyedéves GDP-adatokkal érvelnek a kisebb mértékű emelés mellett, a munkavállalók ragaszkodnak a jelentős emeléshez.
Palkovics Imre megjegyezte, bár a harmadik negyedéves nemzetgazdasági teljesítményt nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ugyanakkor ez akkor is egy részadat, miközben a tárgyalófelek célja egy három éves bérmegállapodás. Ráadásul a MOSZ elnöke emlékeztetett: miközben az egy főre jutó GDP-termelés értéke hazánkban 20 ezer euró körül van, Lengyelországban ezzel szemben 19 ezer euró, nem is beszélve Romániáról, ahol 16 ezer euró, miközben a lengyel minimálbér 50 százalékkal magasabb a hazainál, s a román minimálbér is utolérte a magyarországit.
Palkovics Imre elmondta, a magyarországi cégek jó anyagi helyzetét mutatja a vállalkozások hiteleinek és likviditásának aránya, és szintén erős érv a jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelése mellett, hogy a kivett osztalékról szóló statisztikák tükrében a munkavállalók gyarapodása egyértelműen alulmarad.
A Világgazdaság kérdésére, miszerint mennyivel emelkedne a minimálbér és a garantál bérminimum 2025-től, a MOSZ elnöke konkrlt számokkal válaszolt. Céljuk, hogy a minimálbér 2027-ig átlagosan évente 12 százalékkal növekedjen, vagyis 2025-ben 10 százalékkal,
2026-ban 12 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal. Ugyanakkor a garantált bérminimum növekedése ettől 2-2 százalékkal elmaradna, így 2025-ben 8, 2026-ban 10, míg 2027-ben 12 százalékkal emelkedne. Mindez a 2025-ös célszámok értelmében azt jelentené, hogy a mostani 266 800 forintos minimálbér bruttó 293 480 forintra, a garantált bérminimum pedig 326 000 forintról bruttó 352 800 forintra nőne.
Beszédes, hogy jelenleg hazánkban mintegy 750 ezren kapnak garantált bérminimumot, és további 250 ezer dolgozó minimálbérért áll munkába. A mostani tárgyalások egymillió magyar dolgozót, a hazai aktív munkavállalók mintegy ötödét érintik.
A jövő héten ülésezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amely a vonatkozó jogszabály szerint illetékes a bértárgyalásokat lefolytatni a munkavállalók képviselői, a munkáltatók és a kormányzat bevonásával. A cél, hogy idén december közepéig egyezség szülessen a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-ös emeléséről. Ez tarthatónak tűnik abból, amit a MOSZ elnöke most mondott. Eszerint már a megállapodás tervezete is elkészült, azt már csak le kell ütni. Azonban jelenleg a magyar gazdaság állapotáról vitáznak a cégek az érdek-képviseletekkel. Utóbbiak azt állítják, hogy ezek során nem veszik figyelembe az általuk bemutatott adatokat, pedig azok forrása a jegybank vagy éppen az Eurostat. Ezért életre hívtak egy, a két oldal által összeállított szakértői csoportot, amely rögzíti a releváns és reális gazdasági képet. Ezt az elemzést fel is fogják használni a végső alkuban.
További részletek a Világgazdaság cikkében érhetők el: ITT.