Fantasztikus fotókon az elmúlt ötven év legnagyobb magyar havazásai - Galéria
„Bezzeg akkor nem kellett nagyítóval keresni a havat, mint manapság” – nosztalgiáznak azok, akik láttak még méteres hótakarót Magyarországon. Már-már mesének tűnhet az idősebb generáció szájából, amikor a havazás kapcsán évről-évre visszatérő témaként elevenítik fel az évtizedekkel ezelőtti téli állapotokat. !!
Ami a havas rekordokat illeti: az egy nap alatt leesett legtöbb hó rekordját Pécs tartja, ahol 1936. október 29-én csaknem 56 milliméter hullott. Havi viszonylatban 1969 decembere a csúcstartó, miután ekkor az öt magyar nagyvárosra összesen több, mint 366 mm hó esett, de az 1969-es tél és az akkori havazás éves szinten is viszi a pálmát, közel 782 mm-es értékkel. De nézzük, hogy melyek voltak a legkritikusabb magyar hóhelyzetek a múltban!
A legnagyobb havazás tele: 1947
A valaha mért legvastagabb hótakaró 1947-ben fedte be az országot. Az év első hónapjaiban 20-30, míg a másodikban már 40-60 centiméteres hóréteg fedte hazánk egyes részeit. A zord hidegben még a Duna is befagyott: Budapesten át lehetett sétálni az egyik partról a másikra. Ez év február 19-én Kőszegen 151 centiméteres hótakarót mértek, ami máig megdöntetlen rekord!
Amiről a szüleid, nagyszüleid máig beszélnek: az 1987-es hóhelyzet
1987. január 10-én sarkvidéki eredetű, rendkívül hideg levegő kerítette hatalmába az országot. Ez jelentős havazással és orkán erejű széllel párosulva komoly közlekedési fennakadásokat okozott. A jégpályává vált utakon az autókat menteni igyekvő hókotrók is a tél fogságába estek, így végül a Magyar Néphadsereg lánctalpas harcjárműveit kellett bevetni. A fővárosban -17 fokot mértek, iskolai szünetet is elrendeltek, a Feneketlen-tó is úgy befagyott, hogy át lehetett rajta sétálni. Eközben a vidéki kistelepülések némelyike már 1-2 nap után élelmiszer- és fűtőanyaghiánnyal küzdött.
Ezen a télen történt a budapesti fogaskerekű tragédiája is: január 11-én este az Esze Tamás Iskola megállóhelyen összeütközött két szerelvény, amelyek aztán az Orgonás megállóig csúsztak. Mindkét vonatvezető a helyszínen meghalt, sok utas pedig súlyosan megsérült a fékrendszer elfagyása miatti tragédiában, amikor féktelenül lefelé tartó szerelvény belerohant a szemben érkezőbe.
Több méteres hótorlaszok 1999 februárjában
1999. február 9. és 14. között Kelet-Magyarországon alakult ki komoly hóhelyzet. Február 9-én a délutáni órákban indult meg a havazás, volt ahol a hóréteg 30-35 centisre is duzzadt. Később ezt a hómennyiséget felkapta az egyre erősödő északi szél, az így kailakul nagy hófúvások miatt mintegy 400 települést lett megközelíthetetlen. Az ORFK operatív törzset állított fel a hóhelyzet kezelésére, a Honvédség és a Határőrség helikopterekkel és lánctalpas gépjárművekkel mentették a hó fogságában lévőket. Amikor pedig mindez elolvadt, jöttek az újabb problémák: súlyos belvíz- és árvízhelyzet alakult ki.
Ami ismerős lehet: a 2013-as, március 15-i hóhelyzet
Máig ez a legutóbbi rendkívülinek minősített hóhelyzet Magyarországon. A március eleji enyhe idő után erős lehűlés, majd intenzív havazás jött. A hideg levegő beáramlásával járó viharos szél országszerte súlyos közlekedési, illetve áram- és vízszolgáltatási problémákat okozott. Egyes lökések elérték a 165 km/h sebességet is, miközben 8 súlyos baleset történt és 6 ember halt meg kihűlés miatt.
A fenti legendássá vált magyar telek manapság szinte elképzelhetetlenek. Az elmúlt években már az is kitörő örömre adott (volna) okot, ha a karácsony legalább nyomokban tartalmazott volna némi havat. Csoda-e ezek után, ha a fiatalabb generáció kételkedve hallgatja a felmenők téli regéit?
Kattints a képre, ha látni akarod mekkora hótakaró borította be az elmúlt évtizedekben több alkalommal is Magyarországot!
Extrém magyar hóhelyzetek az elmúlt évtizedekből
