Márton-nap

Nagy nap ez a mai, ne felejts el libát enni! Itt egy jó recept

MZ/X

Létrehozva: 2024.11.11.

Több jeles napunkhoz is számos hagyomány és babona kapcsolódik. Nincs ez másként a Márton-nappal sem, amikor is libát vagy ludat szokás enni. De miért pont azt és mi köze Mártonnak a libához?

Egyes források szerint már a rómaiak is libát ettek Márton-napon, Pannónia területén pedig már a honfoglalás előtt is megünnepelték Szent Márton napját, akit Szent István még a zászlójára is felfestetett. Ki volt ő és miért pont libát szokás ilyenkor enni?

Márton-napi ünnepség liba lúd
Mi köze Mártonnak a libához? Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

Ki volt Szent Márton?

Szent Márton a legenda szerint a mai Szombathely területén született 316-ban vagy 317-ben, egy római elöljáró fiaként. Felnőttként először a római császárt szolgálta, de miután megjelent neki Jézus álmában, megkeresztelkedett és Isten szolgálatába állt. Rá emlékezünk itthon is Márton napon, mivel - István királynak köszönhetően - Szűz Mária után Szent Mártont is Magyarország pártfogójának tartották.

Mióta van Márton-nap és mit ünnepeltek régen?

Szent Márton napját már a rómaiak is november 11-én ünnepelték. Ez a nap volt ugyanis a tél első napja, ilyenkor az új termésből és új borból lakomát tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen. A lakoma része volt a lúd is, vagyis Mars isten madara, ami latinul avis Matis. Ebből később pogány állatvágási ünnep lett, és így kerülhetett be a keresztény naptárba Márton madarának ünnepeként.

Mi köze Mártonnak a libához?

Amikor Szent Mártont püspökké akarták szentelni, a küldöttek elől ő a ludak óljába bújt, akik gágogásukkal elárulták, így 371-ben Márton végül püspök lett.

libasült sült liba lúd liba
Ezért szokás libát enni ilyenkor. Fotó: leungchopan /  Shutterstock 

Ezért kell libát enni ilyenkor a hiedelmek szerint

Ilyenkor van a 40 napos adventi böjt előtti utolsó nap, amikor lehet még húst enni és ilyenkor lehetett már a tömött libát levágni. Ennek fényében Márton napon országszerte lakomákat tartottak és tartanak a mai napig azért, hogy jó termésű legyen a következő év. Régen úgy gondolták, hogy minél többet isznak és esznek ezen a napon, annál erősebbek és egészségesebbek lesznek. Egy másik hiedelem szerint azért illik Márton napon ludat enni, mert aki ilyenkor nem eszik, az egész évben éhezni fog.

Milyen Márton napi néphagyományaink vannak még?

Régen úgy vélték, hogy ha hó esik ezen a napon, Szent Márton fehér lovon érkezik, vagyis enyhe lesz a tél, ha barna lovon jön, vagyis eső esik aznap, akkor kemény, havas télre kell számítani. Egy másik mondás szerint, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Vagyis ha Márton napon fagy, karácsonykor enyhe lesz ez idő.

Ezek a hagyományok is a Márton naphoz kötődnek

  • Ezen a napon a sült liba mellcsontjából az időjárást is meg szokták jósolni. Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, de ha vörös, vörösesbarna, akkor hideg tél várható.
  • Márton napja jelentette egykor a paraszti év végét.
  • Régen ezen a napon fizették ki a cselédeket, és a fizetség mellé ajándékba egy libát is kaptak, hogy ezzel is tizedeljék a jószágokat.
  • Ezen a napon rendszeresek voltak a vásárok és a bálok.
  • A „püspökfalat” kifejezés is Márton napról ered: szokás volt a papnak is küldeni a libából, különösen a hátsó részéből.
  • Márton napra már iható az újbor is, ezért a libaétel mellé a kiforrott újborral volt szokás koccintani.
  • A legenda szerint Szent Márton nevéhez fűződik a libalakoma tradíciója és az újbor megszületése.
  • A népi hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozhatta.

Mit szokás ilyenkor enni?

Manapság leginkább Márton-napi ludaskását, libasültet lilakáposztával és krumplival, libalevest vagy épp libanyakat. A libasültet így érdemes elkészíteni a Mindmegette ajánlásával:

  1. A libát megtisztítjuk, megsózzuk és megborsozzuk, majd egy hideg serpenyőben a bőrös részeit megpirítjuk.
  2. A hagymákat és az almát megpucoljuk, és rusztikus darabokra vágjuk.
  3. Tűzálló tálba rendezzük ezeket, megsózzuk, megborsozzuk és szemes szegfűszeggel és egész fahéjjal összekeverjük.
  4. Ráhelyezzük a libákat, felöntjük a borral, és ráöntjük a kipirított zsírját, majd lefedve 150 fokon kb. 3 órát sütjük.
  5. Ha megpuhult a hús, akkor takarás nélkül 200 fokon kb. 15 perc alatt ropogósra sütjük.
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek