Orbán Viktor: Véget ért a nyugati civilizáció domináns korszaka
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet tartott a csütörtökön kezdődő Eurázsia Fórum konferencián.
Orbán Viktor a beszéde elején elmondta, 2010-es kormányváltás után Matolcsy György tette le a magyar gazdaságpolitika alapjait. A kormányfő szerint az MNB élén Matolcsy egy aktív politikát hajtott végre, és komoly segítséget adott a kormánynak, és az MNB-ben lévő intellektuális kapacitást is felhasználta a kormányzat. A miniszterelnök szerint fontos kérdés, hogy egy 10 milliós országnak miért kell nemzetközi kérdésekkel foglalkoznia, miközben van elég baja, miért kell ezekkel foglalkoznia?
Egyesek szerint nem kell nagy ügyekkel foglalkozni. Az utóbbi egy sikeres túlélési stratégia volt. Ma erre nincsen lehetőség
- mondta a kormányfő. Hozzátette:
Én is csak 2009-ben kezdtem foglalkozni Eurázsia gondolatával.
Elmondta, korábban hitt abban, hogyha valami nagy baj történik a nyugati világban, akkor megvannak a megfelelő önkorrekciós mechanizmusok.
A 2008-as nyugati pénzügyi válság idejéig hitt a nyugati önkorrekcióban. A rendszerváltást is ez a gondolat uralta. 2008/09-ben azt tapasztalta a kormányfő, hogy a nyugati rendszer képtelen azt az önkorrekciós mechanizmust működtetni, ami korábban működött.
Egyesek szerint a szokásos kapitalista ciklikus válságmechanizmusról volt szó, de a világgazdasági változásokat figyelmen kívül hagyták
- fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: Nem foglalkoztak azzal, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória, hanem Keleten is lehet modernnek lenni.
A kormányfő elmondta, ekkor döntött úgy, hogy ideje Keletre tekinteni, mert olyan dolgok történnek ott, amik meghatározzák a következő évszázadot is. 2009-ben Orbán Viktor elment Kínába, és megkezdte azokat a tárgyalásokat, amik elvezettek a mostani helyzethez.
Így fordult a mai magyar politikai vezetés figyelme Kelet felé.
Orbán Viktor kiemelte: A változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék, sok okos ember van a világon. A miniszterelnök szerint tudás mindig van, a politika nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazás birodalma is. Minél kisebb egy ország, annál fontosabb a pontos ütemezés. A magyar történelemben az elmúlt 150 évben rendre tetten érhető az ütemérzék összezavarodása, ilyen volt a II. világháborúból való kiugrás esete.
Egy olyan méretű ország, mint Magyarország nem lehet buta, lassú, követő, hanem élesnek és nyitottnak kell lennie.
Orbán Viktor szerint nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy lassúak legyünk. Az MNB arra vállalkozott, hogy egy nemzetközi közösséggel együtt gondolkozzon erről.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy azok a változások, amiket látunk, azok egyfajta visszarendeződést jelentenek.
Nem ismeretlen az emberiség történetében a most látható visszarendeződés. Három térkép van az irodám falán: egyiken Európa van középen, egyiken Amerika van középen, míg egy harmadikon Ázsia van középen. Olyan változások történnek, amelyek csak globálisan értelmezhetőek. Európa egy félsziget Ázsia szemszögéből nézve
- tette hozzá. Úgy fogalmazott:
Egy szerves földrajzi egység Európa és Ázsia, ez egy egység, a földrajz szabályait nem érdemes megkérdőjelezni.
A kormányfő szerint szoros gazdasági egységet alkotott Ázsia és Európa, de ez megbomlott pár évszázaddal ezelőtt. A világkereskedelem tengerekre helyeződésével megváltozott ez az eurázsiai szerves egység, majd a nyugati civilizáció domináns státuszba került, majd pedig a modern korban a nyugati elit úgy döntött, hogy nyugatosítani akarja a világot.
Orbán Viktor elmondta, hogy a hidegháború végével a nyugati civilizációs öntudat vezetett el ahhoz, hogy a világ nyugatosítása lett a legfontosabb. Ennek egyik legnagyobb kudarca az arab tavasz volt.
A kormányfő arról is beszélt, hogy véget ért az a nyugati stratégia, hogy a világot nyugatosítja, ez véget ért.
Véget ért a nyugati világon belüli liberális-progresszív gondolat
- fogalmazott. Ázsia államai képesek önálló politikai erőcentrumként létezni, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan nőnek, mint a nyugatiak. A másik új fejlemény, hogy a nyugati világ nemcsak a világ újjászervezésében vallott kudarcot, hanem a nyugati világon belül ügyekben is, ilyenek a migráció, a gender, és az orosz-ukrán háború.
A Nyugat elbizonytalanodása miatt véget ért a nyugati civilizáció domináns korszaka. Mára a keleti erőközpontok adják a világ gazdasági termelésének a nagyobb részét.
Orbán Viktor kiemelte: Azért tér vissza Eurázsia reneszánsza, mert ez a legnagyobb egybefüggő szárazföldi terület a Földön. Összességében 9000 kilométeren belül egyfajta éghajlaton belül tudunk maradni, ez egy komoly előny. Eurázsia mellett szól az állandóság is, mert ebben a térségben stabil népcsoportok és államok vannak. Orbán Viktor közölte, hogy tegnap a kazah elnökkel tárgyalt, és olyan volt, mintha ezer éve ismernék egymást.
Ez az állandóság egy óriási előny egy új korszakban
- tette hozzá.
A térség fontos előnye, hogy Eurázsia mindig több civilizációt foglalt magában.
Ebben a térségben él az emberiség népességének 70 százaléka, a méret számít a piacon is, és ez óriási előny
- mondta a kormányfő.
Itt található a világ vezető tudományos centrumainak 75 százaléka, a világ pénzügyi központjainak 70 százaléka is itt van
- tette hozzá. Mindezek alapján kell együttműködni ezekkel az országokkal és térséggel.
Európáról azt mondta, hogy ez a térség nem képes belehelyezni magát az eurázsiai kontextusba. Éppen ezért Európa nem akarja vagy nem tudja elhelyezni magát ebben a kontextusban, és ennek pszichológiai okai is vannak.
Nehéz lemondania a nyugati vezetőknek arról a felsőbbrendű tudatról, ami jellemzi őket, ráadásul a nyugati ember több évszázada ehhez szokott hozzá.
Orbán Viktor szerint ha Európa nem képes leküzdeni ezt a problémát, akkor a kontinens a vesztesek között lesz. Ha az EU mint tagállam az USA részese lenne, akkor a harmadik legszegényebb lenne az amerikai tagállamok között.
Mára a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen európai.
A kormányfő elmondta, hogy Európa lemaradt a technológiai versenyben is, az európai innováció elpárolgott. Soha nem történt meg az Európában, hogy ilyen rövid idő alatt ötszörösére drágult a gáz, és másfélszeresére a kőolaj.
A miniszterelnök felidézett egy korábbi európai tárgyalást arról, hogyan kell viszonyulni Kínához. Merkel szerint Kína egy rendszerszintű versenytárs, majd pedig Orbán Viktor felvetette, hogy Magyarországnak miért kell ebben a versenyben részt vennie, mivel mi ebbe nem neveztünk be.
Mindeközben az európai gazdaság nem tud növekedni, mivel idén még egy százalékot sem sikerül elérni
- tette hozzá.
Ha Európa ebből a status quo védő politikából nem tud kitörni, akkor hosszabb távon vesztes lehet a kontinens
- mondta Orbán Viktor. Hozzátette, Európának meg kell értenie, hogy Eurázsia része, és ebből a tényből kell felépítenie a stratégiáját.
Magyarországnak csak ahhoz van politikai ereje, hogy a saját stratégiáját hajtsa végre
- tette hozzá.
Magyarországnak nem szabad arra várnia, hogy Európa kialakítson valamilyen stratégiát Eurázsia kapcsán. A kormányfő szerint egyedül Macronnak vannak elképzelései, de stratégiája még nincsen erre a helyzetre.
Magyarországnak készen kell állnia arra, hogy a következő időszak Eurázsia évszázada lesz
- tette hozzá.
Nekünk van ilyen stratégiánk, és az összes Brüsszellel való vitánk abból fakad, hogy Magyarország stratégiája az új realitásokból indul ki.
Orbán Viktor elmondta, Magyarország nem aknamezőn sétál az európai kapcsolatokban, hanem egy tudatos nemzetpolitikai és nemzetstratégiai doktrínát hajt végre. Hozzátette, a magyar stratégiának természetesen alkalmazkodnia kell az amerikai lépésekhez is, de az új adminisztrációval jobb lehet a kapcsolat.
Magyarország talán a legszínesebb képet mutatja a beruházások terén: a németek 25 milliárd eurót hoztak be, az amerikaiak 9, a kínaiak 10-et, majd a dél-koreaiak következnek.
Magyarország sikeresen diverzifikálja a kereskedelmét és a befektetési politikáját
- mondta a kormányfő.
Jövőre elkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal, új autógyárak fordulnak termőre.
Mindez jól mutatja, hogy nemcsak stratégiánk van, hanem annak végrehajtása is jól halad
- mondta Orbán Viktor.
Miért éppen Magyarországon tudunk ilyen nyíltan beszélni Eurázsia kérdéseiről?
- tette fel a kérdést.
Ha jól belegondulunk, akkor mi vagyunk az élő eurázsai gondolat, hiszen mi Ázsiából érkeztünk, és európai néppé váltunk.
