Végre fény derült erre a sokakat foglalkoztató kérdésre.
A tudomány már eddig is hihetetlen haladást ért el az evolúció és annak megértésében, hogyan jöttünk a Föld bolygóra, de még mindig nagyon sok mindent nem tudunk az emberi életről.
Ausztráliai tudósok új megállapítása azonban nagy vitát váltottak ki, miután a DNS segítségével nyomokat találtak arra vonatkozóan, hogy honnan származunk. Vanessa Hayes professzor, a sydney-i Garvan Institute of Medical Research genetikusa és csapata 1217 mitokondriális DNS-mintát elemzett, amely anyáról gyermekre száll.
A DNS Dél-Afrikában élő emberektől származott, a szakember megjegyezte, hogy „már régóta tudjuk, hogy a modern ember Afrikából származik, nagyjából 200 ezer évvel ezelőttről”. Hayes kifejtette, hogy amit eddig a tanulmányig nem tudtunk, az az volt, hogy pontosan honnan származnak az emberek. A DNS segítségével Hayes és csapata nyomon követte az emberek legrégebbi anyai vonalát, és úgy találta, hogy az egy olyan „őshazába” mutat, amely Namíbiától, Botswanán át Zimbabwéig terjed.
Hihetetlen, de a kutatónak sikerült ezt még pontosabban meghatározni, geológiai, régészeti és fosszilis bizonyítékok segítségével egy olyan víztömeget találtak, amely Afrika valaha volt legnagyobb tava lehetett.
Nagyon buja lehetett, és megfelelő élőhelyet biztosított volna a modern ember és a vadon élő állatok számára
- magyarázta Vanessa Hayes, majd hozzátette a Zambezi folyótól délre található víztömeg 70 ezer éven át tarthatta fenn az emberi életet.
Ennek ellenére a Nature című folyóiratban közzétett eredményekkel kapcsolatban felmerült némi kétely. Chris Stringer, aki a londoni Természettudományi Múzeumban az emberiség eredetét tanulmányozza óvatos lenne azzal a kijelentéssel kapcsolatban, hogy az ősi populációk hol éltek évezredekkel ezelőtt. De ugyanígy vélekedett Sarah Tishkoff, a Pennsylvaniai Egyetem genetikusa is, aki szerint nem lehet csupán ezek alapján következtetéseket levonni arról, hogy az őseink eredete Afrikáig nyúlik vissza - írja az Unilad.