„Édesanyámat és az egyik testvérünket már elveszítettük” – Hihetetlen fordulat a szentgotthárdi tűz ügyében
November 8-án reggel örökre megváltozott a Sulyok család élete. A szentgotthárdi lakásuk kigyulladt, vakolatig vissza kell szedni a falakat. A kár hatalmas, a családnak anyagi támogatásra és kétkezi munkaerőre van szüksége, hogy a szentgotthárdi tűzben kiégett lakásukat helyrehozhassák.
Csak a szerencsének volt köszönhető, hogy november 8-án, pénteken reggel épp állt valaki a közeli buszmegállóban és meglátta a tüzet, ami Rolandék lakásából áradt. Roland nagyon hálás a segítőkész utazóknak. Egy, a buszra várakozó hívta ugyanis a tűzoltókat a szentgotthárdi tűzhöz. A lakásban Roland idős, nyugdíjas édesapja és sérült testvére lakott. Őket a mentők füstmérgezés gyanújával szállították kórházba, de szerencsére személyi sérülés nem történt. Roland Székesfehérváron él feleségével és két kisfiával, így amikor megtudta mi történt, azonnal autóba ült. Ami azonban Szentgotthárdon fogadta, arra nem lehet felkészülni.
A szentgotthárdi tűz szinte teljesen felemésztette Rolandék lakását
EReggel 7 óra körül hívtak édesapám szomszédjai, hogy tűz ütött ki a szülői házban. Székesfehérvárról azonnal elindultam, de két óra az út, mire odaértem, az apukám és a testvérem már a kórházban voltak
– kezdte mesélni a szörnyű nap eseményeit Roland a Borsnak.
– Ami a háznál fogadott, az nagyon mellbe vágott. Én itt nőttem fel...látni, hogy kiégett az a szoba, amihez az emlékek kötöttek és szinte minden tönkrement a tűzben, az könnyfakasztó volt – tette hozzá Roland, aki most egyedüliként próbálja anyagilag fedezni a felújítás költségeit. A tűz ráadásul egy szerencsétlen balesetnek volt a következménye.
– A szoba, ahonnan a tűz indult három oldalról nem rendelkezik szomszéd szobával. Így nagyon hideg. Bár a lakásban gázfűtés van, ebben az egy szobában van egy cserépkályha, kiegészítő fűtésnek. Édesapám ebbe a kályhába gyújtott be reggel, majd kiment a szobából. A berakott fa azonban kilökhette az ajtót, ugyanis a kályhából a parázs kiesett a parkettára, ami azonnal lángra kapott, a bútorokkal együtt – részletezte a tűz eredetét Roland, akinek édesapja próbálta oltani a lángokat, de esélye sem volt. A lakás szinte teljesen kiégett, villanyvezetékek olvadtak el, a gázkazán is tönkrement és a tetőt is meg kell csináltatni.
Anyagi segítségre vagy munkaerőre lenne szükségük
Bár a lakás biztosítva volt, a biztosító közel sem fedezi a helyreállítás költségeit. Sulyok Roland ráadásul messze lakik a szülői háztól és négy hónapja született meg második kisfia, így nehezen tud elszakadni Székesfehérvárról.
Sokan ajánlottak fel segítséget, de sajnos a legtöbben innen a környékről, akiknek a lejutását és elszállásolását Szentgotthárdra nem tudom megoldani. Az árak pedig brutálisak, csak a romok elszállítása közel félmillió forint volt
– mesélte Roland, akire egyedüli családtagként számíthat nyugdíjas édesapja és sérült testvére, hiszen a nyugdíjból, illeve a rehabilitációs járadékból aligha tudnák helyreállítani a leégett lakást. Roland testvére és édesapja jelenleg egy önkormányzati lakásban laknak, így a ház felújításának minél gyorsabban meg kellene történnie, hogy hazatérhessenek.
– Édesapámnak volt egy agyvérzése, nehezen mozog, én pedig innen nehezen tudok a segítségükre lenni. De igyekszem. Lelkileg nagyon megviselik apukámat a történtek, anyukámmal szegények voltak, ez a lakás volt, amit az életük alatt össze tudtak hozni. Minden emlék ide köti, ehhez a lakáshoz és városhoz. Próbáljuk őt vigasztalni és lelkileg támogtani, hogy ne szomorkodjon és, hogy nem az ő hibája a tűz. A legnagyobb segítség az lenne, ha Szentgotthárd környékéről kapnánk segítséget olyanoktól, akik el tudnának jönni, segíteni a lakáshoz. Főleg ugyanis kétkezi munkaerőre van szükségünk, vagy anyagi segítségre, amiből ki tudjuk fizetni a munkaerőt – tette hozzá Roland, aki a sok nehézség és tragédia ellenére úgy véli, hogy ők még szerencsések, hiszen aznap több háztűz is volt az országban és volt olyan, ahol személyi sérülés is történt.
A lényeg, hogy senki nem sérült meg. Édesanyámat és az egyik testvérünket már elveszítettük. Csak mi maradtunk hárman. Ebből is felállunk valahogy, ezt is megoldjuk, de nagyon hálásak lennénk a segítségért és a felajánlásokért, hogy édesapámék hazatérhessenek és megmaradjon a lakás, ahol felnőttünk
– zárta gondolatait Sulyok Roland, aki jelenleg a biztosító válaszára vár és hisz a karácsonyi csodában, hogy a házuk újra felépül.
