2024-ben az éves infláció visszatért a 2–4 százalékos célsávba

Három év kihagyás után, 2024-ben az éves infláció visszatért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kívánatosnak tartott 2–4 százalékos célsávba: a fogyasztói árak összességében és a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe egyaránt 3,7 százalékkal emelkedett – írta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Mandiner című lap online kiadásában kedden megjelent cikkében.

Szalai Piroska emlékeztetett, az MNB 2005-ben jelölte ki maximális inflációs célként a 3 százalékot, amelyet először 2013-ban sikerült elérni. 2015-ben – válaszul az akkor túlzottan alacsonynak vélt éves inflációra – a jegybank újrafogalmazta a célt, és alsó-felső sávértékeket is megadott. A jelenleg érvényes meghatározás szerint tehát a magyar forint inflációjának célsávja 3 százalék plusz/mínusz 1 százalék.

A hetvenes évek közepe óta 2013 és 2020 között fordult elő huzamosabb ideig 2–4 százalékos infláció Magyarországon – mutatott rá.

Szalai Piroska szerint ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelni, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki.

A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés – amelynek alapján a 2024-es költségvetést tervezték, és például a nyugdíjemelés mértékét is meghatározták – még 4–6 százalékos éves inflációt vetített előre 2024-re. Ezért is született az a döntés, hogy a kormány tavaly 6 százalékkal emelje a nyugdíjakat.

Emellett ennek ismeretében született meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) határozata a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos növeléséről – írta.

A miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: jelenleg még csak a január–októberi kereseti adatok állnak rendelkezésünkre. Az év első tíz hónapjában 13,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset.

Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberétől emeltük a minimálbért, így a decemberi „bázis” magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban volt – magyarázta.

Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10 százalékot, 9 százalék fölött lesz. Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérnünk (a legnagyobb 2002-ben 12,3 százalék volt, a második 2017-ben 10,3 százalék – írta.

Szalai Piroska kiemelte:

ha a 2024-es átlagkereseteket a 2019-es szinthez viszonyítjuk, a „polikrízises” időszak ellenére is ötödével, azaz 20 százalékkal nőttek reálértékben,

és ez azt jelenti, hogy ennyivel többet tudunk vásárolni, mint 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti „utolsó békeévben”.

A cikk szerint a decemberi inflációs adat ugyan kissé magasabb lett az év előző hónapjaiban megszokottnál, de erre számítottak, főként a bázishatás miatt. A következő hónapokban a decemberi értékhez képest alacsonyabb adatok várhatók.

Az MNB a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 3,3–4,1 százalékos inflációt valószínűsít idénre, tehát az áremelkedés éves üteme várhatóan tovább mérséklődik – írta.

Szalai Piroska rámutatott arra is, hogy az eurozóna 2024-ben 2,4 százalékos inflációt szenvedett el, ami meghaladja a kívánatos szintet, hiszen az eurozóna esetében a cél az, hogy 2 százalék alatt tartsák a fogyasztói árak emelkedését. Az eurozóna 2020 óta nem tudott visszatérni a célsávjába – írta.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy a repülőrajtot vett gazdaság elérje a megfelelő menetmagasságot. Ehhez minden jogkört, pénzügyi eszköztárat és intézkedési szabadságot megkapott. Eredményeket várunk, legkésőbb tavaszra – mondta a hirado.hu-nak Lentner Csaba közgazdászprofesszor.

Nemesek a kormányzati célok és elképzelések, csakhogy az előttünk álló 2025-ös esztendő számos buktatót és bizonytalansági tényezőt ígér – mondta a hirado.hu-nak Lentner Csaba, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kabinet intézkedései hatására az infláció idén 3,2 százalékos szintre mérséklődik. A szakértő ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az erősen nyitott magyar gazdaság rendkívül sebezhető. Pozitívumként említette, hogy a világgazdaságban idén nem várható olyan erőteljes és mindenre kiterjedő általános válság, mint például a Covid-vírus karantént hozó, és ezzel mindent leállító idejében volt, a nemzetközi tényezők azonban továbbra is erőteljesen befolyásolják a hazai gazdaság helyzetét.

Lentner Csaba nemcsak a gyengén teljesítő német gazdaságot vagy az elszálló európai energiaárakat említette, de a forint elleni spekulációs támadást is felhozta.

Ez utóbbi kapcsán elmondta, hogy nemzeti valutánk ellen tőzsdei spekulatív támadás zajlik. Mint fogalmazott: „Azok az üzleti körök, amelyek a magyar gazdaságot politikai szempontok alapján is figyelik, arra spekulálnak, hogy hazánk nem kap több pénzt Brüsszelből. Érdekükben áll, hogy beszűküljön a magyar gazdaság mozgástere, mert a tőzsdén hatalmas nyereséget realizálhatnak a forint gyengüléséből.”

A hirado.hu megemlítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss keletű inflációs jelentését. Eszerint novemberben az ipari termelés három százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar döntő többségében mérséklődtek a mutatók, legnagyobb visszaesést a járműgyártás produkált.

Lentner Csaba a KSH adatai kapcsán kifejtette, hogy a kormány szerinte helyes intézkedéseket tett.

Meghirdette a Demján Sándor-programot, melytől a közgazdász nemcsak gazdaságerősítő, de fogyasztást élénkítő hatást is vár. Ez utóbbira a fizetések folyamatos megemelése is ösztönzőleg hathat. A közgazdászprofesszor szerint a kifulladó német gazdaság negatív hatását ellensúlyozhatja a keleti piacokról származó tőkebefektetés, mint például a BYD, vagy a közel kilencszáz új munkahelyet teremtő kínai Xinzhi ötvenmilliárd forintos hatvani nagyberuházása, valamint az Egyesült Államokkal újraéledő gazdasági kapcsolat.

Hozzátette azonban azt is, hogy a gazdasági mutatók még egy ideig nem fogják visszaigazolni a jónak tekinthető gazdasági irányt.

Szerinte idő kell ahhoz, hogy a Demján Sándor-program jótékony hatásai érzékelhetővé váljanak, de az idei tavasz ezen a területen minden bizonnyal elhozza a várva várt fordulatot.

Lentner Csaba úgy fogalmazott: „Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy a repülőrajtot vett gazdaság elérje a megfelelő menetmagasságot. Ehhez minden jogkört, pénzügyi eszköztárat és intézkedési szabadságot megkapott. Eredményeket várunk, legkésőbb tavaszra.”