Elcsúsztál a járdán? Kérhetsz kártérítést!
Sajnos baleset nem csak a munkahelyünkön vagy autóban ülve érhet minket.
Hiába az óvatosság, elég egy tenyérnyi kis jeges folt a járdán és máris kész a baj. Közúti balesetnél úgymond könnyű dolgunk van, mert vélhetően a másik sofőrnek is van gépjármű felelősségbiztosítása, de van amikor nem ilyen egyszerű a helyzet. Ha valaki reggel, álmosan botorkálva nem vesz észre egy jegesebb foltot a járdán, ezért elesik és ebből személyi sérülése származik, akkor jogosult lehet kártérítésre. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az ilyen esetekért felelős e valaki, és ha igen, kicsoda? Ki fizeti a kártérítést a károsult részére?
Ha valaki eltöri a csuklóját, és ezért otthon kell maradnia táppénzen, tehát tételes vesztesége van, amelyet forintosítani tud, akkor vagyoni kárigényt terjeszthet elő kárainak megtérítése érdekében – emellett sérelemdíj is járhat a károsultnak személyiségi jogának megsértése miatt az őt ért nem vagyoni károk kompenzálásaként.
Kié lesz a felelősség?
A jogszabály szerint a felelősség a tulajdonost terheli, akinek az ingatlanja előtti járdaszakaszon történt a baleset. Vagy adott esetben a használója – ha bérlőről van szó –, esetleg a fenntartója. Egyszóval az, akinek gondoskodnia kell a járdaszakaszról, vagyis az ingatlan rendelkezési jogosultja. Ami az albérleteket illeti, ott csak javasolni tudjuk, hogy a bérleti szerződésbe legyen beleírva, kinek a kötelessége a takarítás, ha ezt nem teszik meg, akkor automatikusan a tulajdonosra hárul a felelősség.
A társasház előtti járdaszakasz tisztán tartásáért nem minden esetben a közös képviselő felel. A társasházi törvény vonatkozó rendelkezése szerint külön szerződésben kell rögzíteni, hogy ki a felelős a feladat ellátásáért. Amennyiben erre nincs kijelölve egy személy vagy cég, úgy a társasház lakóira hárul a feladat. Jegesedés esetén a legjobb megoldás a forgács, a hamu vagy a homok, amit a jég felolvadása után könnyű lesöpörni a járdáról.
Ahány ház, annyi szokás
Vidéken annyival egyszerűbb a helyzet, hogy ott kerületi hatáskör nincs, nagy általánosságban a nagy főutak karbantartásáért felel az állam, a kisebb utakéért a település.
Téli időszakban a járdák és a megállók jégmentesítése annak a kötelezettsége, akinek a kezelésébe vagy tulajdonába tartozik az adott szakasz. Abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az illető jég és hómentesítési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a törvény értelmében kártérítési kötelezettsége áll fenn.
Legyen róla bizonyíték
Fontos tudni, hogy a balesetet, sérülést szenvedőnek kell bizonyítania, mikor és hol történt az eset, ahogy a felelős felkutatása is az ő feladata. Éppen ezért a baleset után érdemes minél több bizonyítékot rögzíteni a helyszínen. Célszerű tanúkat keresni, nyilatkozataikat rögzíteni, fényképezni, videózni.
Még ha csekélynek is tűnik a személyi sérülés, később komoly problémák forrása lehet egy olyan testi károsodás, amelyet nem kezelnek időben. Éppen ezért mindenképpen értesíteni kell a rendőrséget, illetve a mentőket. Mindemellett így a későbbiekben alá tudjuk támasztani, hogy sérülésünket valóban a szóban forgó balesetből szereztük, nem pedig egy másikból.
Nyújtsuk be a kártérítést
A baleset után kapott orvosi dokumentumokat és a rendőrségi jegyzőkönyvet meg kell őrizni. Ha mindez megvan, akkor a kártérítés, sérelemdíj iránti igényt és az ezekhez kapcsolódó bizonyítékokat írásban kell benyújtani, első körben az érintett önkormányzathoz, vagy egy megállóban történt esésnél az érintett közlekedési vállalathoz.
Ha megtörtént a baj, már csak meg kell találnunk, kihez is tartozik a terület, ahol megsérültünk. Ehhez kérhetünk segítséget a rendőrségtől, de például a fővárosban a megállókért a közlekedési vállalt felel, a főbb utakért az önkormányzatok, a házak előtti járdákért az érintett társasházak. Nekik kell benyújtani a kárigényt, attól függően, hol történt az eset.
Mennyi az annyi?
A kártérítés mértéke több tényezőtől függ, így a sérülés súlyosságától, valamint attól is, hogy mennyiben jelent ez hátrányt a károsult életében. Mert ha valaki olyan sérülést szenved, amelynek következtében nem tudja rendesen használni valamelyik testrészét – pláne, ha az a mindennapi munkához kellene, például egy sebész esetében a kéztörés –, akkor meglehetősen magas kártalanítási összegre számíthat - írja a Fanny magazin.
A tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik ügyvédi segítség nélkül járnak el, hajlamosak elfogadni a vétkes fél biztosítójának első peren kívüli ajánlatát, pedig szakértői segítséggel ez a kártérítési összeg a többszöröse is lehetett volna. Minden egyes személyi sérülés, és körülmény más és más. Sok mindentől függhet, hogy kitől, miért, és mekkora kártérítési összegre vagyunk jogosultak, vagy hogy egyáltalán jogosultak vagyunk-e. Érdemes minden esetben kikérni egy olyan szakértő véleményét, aki jártas ezekben az ügyekben.
