Parázs vita alakult ki a régészek között. A piramis megépítésének módját vitatták.
A Dzsószer-lépcsőpiramis állítólag a világ legrégebbi piramisa, becslések szerint i. e. 2630 körül épült és könnyen lehet, hogy nem embereket által épített kreálmányról beszélhetünk.
Akkoriban heves kételyek kezdtek keringeni azzal kapcsolatban, hogy az építményt valóban ember alkotta-e. A régészek közül sokan nem értettek egyet a tanulmányban szereplő, a lelőhely eredetére vonatkozó állításokkal. A lap kutatói azt állították, hogy az építmény egy természetes lávahegyből származhatott, mielőtt megformálták, majd építészetileg beburkolták. A tanulmány így fogalmaz:
Ez a tanulmány fényt derít a fejlett kőműves készségekre, amelyek az utolsó jégkorszakra nyúlnak vissza. Ez a megállapítás megkérdőjelezi azt a hagyományos nézetet, hogy az emberi civilizáció és a fejlett építési technikák kifejlesztése csak a mezőgazdaság megjelenésével jelent meg körülbelül 11 000 évvel ezelőtt.
Egyes kutatók azonban azt állították, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a lelőhelyet egyáltalán ember alkotta volna. Flint Dibble, a Cardiffi Egyetem munkatársa azt mondta:
Általában a dombon lefelé guruló anyag magát vezeti. Nincs bizonyíték a munkára vagy bármi másra, ami arra utalna, hogy ember alkotta volna.
A vita hatására az Archaeological Prospection szerkesztői vizsgálatot indítottak, amely végül azzal végződött, hogy a kommentár mellett a cikket is visszavonták - írja a Lad Bible.
A visszavonásról szóló közlemény azt is kifejtette, hogy a tanulmányban vett talajmintákhoz nem kapcsolódtak ember alkotta leletek, ezért a helyszínen található piramisra vonatkozó következtetés tévesnek bizonyult.