Bombariadó, lövöldözés, késelés – Ilyen nyomot hagynak a hírek a gyermekekben
A pszichológusok szerint megvan, mennyi időn át normális, ha ezek hírek foglalkoztatják a gyermeket. Az utóbbi időben nemcsak egy bombariadóról lehetett hallani.
Az utóbbi közel két hétben két országos szintű bombariadó, valamint lövöldözések és késeléses fenyegetések zaklatták fel az általános iskolás gyermekeket és szüleiket. Vannak azonban olyan esetek, amikor ezek híre nemcsak néhány héten keresztül foglalkoztatja a gyermeket, hanem egyenesen szorongóvá is teszi. Ezzel kapcsolatban kérdeztük meg a pszichológusokat.
Azt tapasztaltam, hogy főként a kisebbeknél okozott félelmet, stresszt a bombariadó híre, míg a tizenévesek inkább örültek, hogy eljöhettek az iskolából és nem kellett megírni egy-egy dolgozatot
- árulta el lapunknak Gazdag Enikő pszichológus, pár- és családterapeuta.
- Egy gyermek számára elsőre viccesnek tűnhet egy bombariadó gondolata, aztán amikor a rendőrség nyomozni kezd, esetleg becsenget hozzá, akkor szembesül vele, hogy az eseményeknek büntetőjogi felelőssége van - tette hozzá a pszichológus annak kapcsán, hogy az utóbbi időben több hasonló esetről is lehetett hallani.
Gazdag Enikő szerint az ilyen helyzetek után az sem mindegy, hogy az iskola vagy a család mennyire nyitottan áll a történtek megbeszéléséhez. Amennyiben egy család rosszul kezeli a helyzetet, vagy valakinek az átlagosnál szorongóbb a személyisége, akár tovább is küzdhet ezekkel a gondolatokkal.
- Úgy tudom, voltak kezdeményezések, hogy szakemberek menjenek ki iskolákhoz, és ott adjanak annak teret, hogy a diákok ezt kibeszéljék magukból. Ha több, mint két hét múlva is ez teszi ki a mindennapokat, ott azért gyanakodni kell és érdemes lehet szakemberhez fordulni, hogy később ne legyen nagyobb baj - jegyezte meg a pszichológus, pár- és családterapeuta.
Az utóbbi két hét eseményeiről kérdeztük Csehák Hajnalka pszichológust, aki főként a gyermekek által elérhető hírek értelmezésében látja a nehézséget.
Régebben is voltak bombariadók, de akkoriban nem tömegesen, hanem egy-egy elszórt esetben, például egy matematika dolgozat idején. Azóta az is megváltozott, hogy a gyermekek már tizenéves korukban foglalkoznak vele és hozzá tudnak férni, hogy mi történik a világban
- a pszichológus szerint ugyanis nem mindegy, hogy mennyi és milyen terrorfenyegetettségről, betegségről, háborúról szóló hírrel találkoznak.
- A fenyegetettség érzéséhez hozzájárulnak többek között a szülők, nagyszülők történetei, valamint a médiában előforduló hírek is. Ezek olyan lelki állapotot okozhatnak, mely során fenyegetve érzik magukat - fogalmazott Csehák Hajnalka.
Nemcsak egy bombariadó lehet veszélyes a gyermekekre
A szeptemberi törvénymódosítás óta a gyermekek mobiltelefon használatára vonatkozó szabályok is megváltoztak. Vannak ugyanakkor olyan eszközök, tárgyak, melyek legalább annyira veszélyesnek számítanak, éppen ezért azokat tilos magukkal vinniük az iskolába vagy egy-egy kirándulásra.
Jelenleg a következő tárgyak szerepelnek tiltott, veszélyes tárgyként a legtöbb oktatási intézmény „listáján”: dobócsillag, rugós kés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska. Olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle meghaladja a 8 cm-t.
Továbbá szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyak: kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, valamint csúzli). Ide tartoznak továbbá a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek.
Nem szabad megfeledkezni továbbá azokról az eszközökről, amelyek az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlítanak egy-egy lőfegyverre (lőfegyverutánzat).
Ezen kívül ide tartozik minden olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).
